Összességében a császár tényleg sokkal könnyebb, mint a természetes szülés?

Na most azt áruljátok el de komolyan mi a büdös francért pontoztatok le azért mert kérdeztem valamit??????????? Ahelyett h válaszolnátok lepontoztok??? Na és akkor ki az idióta???? Nem vagytok normálisak komolyan.

Van egy dolog amit nem értettem nem védtem senkit nem bántottam senkit csak érdeklődtem h tájékozottabb lehessek és nektek ez baj????? Menjetek tudjátok hova!!!!!

Utolsó hozzászóló voltam!

A természetes szülés nem maga a pokol, és a császár sem rózsaszín felhő. De tény, hogy mindenki másképp éli meg a fájdalmat.

Nekem mindkettőben volt részem. Az első szülésem hüvelyi szülés volt: fájt természetesen, de mindenért kárpótolt, amikor megszületett. Abban a pillanatban elmúlt a fájdalom. Volt gátmetszésem, amit nem éreztem, azt sem, amikor varrtak. Azonnal kezembe adták a kislányomat, és 3 óra elteltével már fel is tudtam kelni. A gátseb néhány napig kellemetlen volt, de nem fájt különösebben.

A második szülésemet indítani kellett (magas vérnyomás miatt): ez sokkal jobban fájt, a baba pedig elakadt, úgyhogy sürgősségi császár lett. Altattak, a babámat csak 6 órával később láthattam, és csak másnap engedték szoptatni. A seb borzalmasan fájt napokig, alig tudtam mozogni. (nem is szólva az első felkelésről)

Akkor és azóta is úgy gondolom, hogyha az első gyerekem is így született volna, akkor biztosan nem vállalkozom másodikra.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elítélem azt, aki császárral szül. Egyátalán nem, de azt gondolom, hogy a természetes út jobb.