Akit császároztak? Leírnátok nekem, hogy pontosan hogyan történnek a dolgok?

Nekem túlhordás miatt be kellett feküdnöm a kórházba, majd egyik hajnalban megindultak a fájások, rögtön 7 percesek. Majd irány a szülőszoba. Borotválás, beöntés. Néhány óra múlva sajnos zöld lett a magzatvíz, és a baba is elfordult, úgynevezett magas állású lett, majd a fájások is egyre össze-visszábbak lettek (pedig kaptam oxitocint is)így vittek császározni. Előtte kaptam katétert, infúziót, majd az érzéstelenítőt, és 12:27-kor felsírt a baba. :-)

Férjem végig velem volt, kivéve a műtőbe, oda nem jöhetett be.

Szép szülést neked!

Nekem elfolyt a magzat víz, a baba faros volt és nagyon fönt helyezkedett, nem is nyíltam, ezért lett császár. Szerencsére reggel éhgyomorra történt mindez, bementünk, csináltak egy uh-t, majd infúziót kötöttek, és feküdnöm kellett, mert a dokim még műtött, és a katétert is feltették, de egyáltalán nem éreztem. Ketten megszültek mellettem, mire bevittek a műtőbe (reggel 8ra mentünk be, kb. 12-kor vittek be), gerincérzéstelenítés, lefektettek, elparavánozták a hasam, rám tették a vérnyomás mérőt, amivel kb. 5 percenként mérték a vérnyomást.

12,40 kor emelték ki a lányom, egy gyors puszit adtam neki, meg sem tudtam nézni rendesen, a végén kötöttek oxitocint, hogy összehúzódás legyen, mert nekem nem is voltak fájásaim. (emiatt ugye nem is nyíltam, a méhszájat is a műtét végén tágították, hogy tudjon ürülni a vér.)

Aztán kb. 1 órát voltam még a szülőszobán, de gyorsan levittek a szobába, mert aznap dömping volt és útban voltam :) Sajnos a babámat csak este 7kor láttam.

Szia!

A sürgősségi császárom így zajlott:

Miután átszállítottak egy koraszülött intenzívvel rendelkező kórházba, és eldőlt, hogy sos császározni kell, gyorsan borotválás, infúzió és toltak a műtőbe. Ott gerincérzéstelenítés, és amint hatott, már neki is láttak a dokik a dolognak. Csak a rángatást éreztem, és, hogy azt se tudom mi van velem. Az anesztezes, meg egy másik dokinő próbált velem beszélgetni, de az idegességtől nem voltam valami jó társaság. Aztán kiemelték a babát, és mondták a fejemnél, hogy ha balra fordulok láthatom. Szaladtak vele a gyerekorvoshoz. Egy örökkévalóságnak tűnő idő után felsírt. Mielőtt felvitték volna az intenzívre megmutatták. A 34. héten született. Egészséges 2 éves kisfiú azóta. Aztán összevarrtak és a telt ház miatt a vajúdóban töltöttem az éjszakát 3 másik friss császárossal és egy vajúdúval. A férjem bejöhetett pár percre, és beszámolt a fiunkról (ő is elég kába volt az eseményektől). Reggel állítottak talpra.

A progis császárom:

Reggel kórteremből átsétáltam a szülészetre. Egy szülőszobán NST-ztek, infúziót kaptam. Bejöhetett oda a férjem, és a doki is elcsevegett velünk még egy kicsit. Aztán áttoltak a műtőbe, gerincérzéstelenítés. Aztán elkezdődött a műtét. Az anesztezes, meg egy ápolónő beszélgetett velem, a csecsemős szoba ablakában ott toporgott a férjem is (jó volt látni). Mikor kiemelték a babát, rögtön felsírt. Átvitték a csecsemősökhöz, ott ellátták, amíg engem összevarrtak. Aztán visszahozták megmutatni. Az anesztezes még fotót is csinált rólunk. A műtét után visszatoltak a kórterembe, ahol a férjem velem lehetett még egy kicsit.

Hogy mikor kaptam a katétereket nem emlékszem.

A menet mindkettőnél ugyanaz, de egy sürgősséginél az életetek múlik a császáron (akár percek kérdése), addig a progisnál ez nem így van. A légkör is más, az sos-nél tiszta feszült volt mindenki (még a biztatás ellenére is), míg a progisnál mindenki nyugodt volt.

A

1 éve császároztak a Pétrfyben. Megmondom őszintén, sokkal-sokkal rosszabbra számítottam. A szülőszobán bekötötték az infúziót, kb 5 zacskónak kell lefolynia műtét előtt. Közben ctg. Az infúzióban sok gyógyszer van antibiotikum is. Jön az altató doki, felvilágosít az érzéstelenítésről, kikérdez az előző esetleges műtéteidről. A legfontosabb dolog ami érdekelte, hogy volt-e pl fogászati műtét, mert ott ugyan azt az érzéstelenítőt használják. Engem spec. megkért szépen, ha egy mód van rá válasszam a spinális érzéstelenítést, ne az altatást, mert sokkal-sokkal több komplikációja lehet. Ott tubust is tesznek az ember torkába.

Miután lefolytak az infúziók megitatják a savlekötőt is. Le kell vetkőzni pucérra, ékszereket levenni-kivenni. Irány a műtő. Ott átraknak egy másik ágyra. Elég fura, nem is mondanám ágynak. Külön van "alátét" a kezednek, a lábaidnak. Megcsinálják az érzéstelenítést, ami egyáltalán nem fáj!!!!!! Persze érzed, hogy megszúrnak, de nem másabb mint egy sima inekció. Ezt úgy, hogy az ágy szélére ültetnek, és görnyedni kell. Persze amennyire ez megy a pocitól:-) Az infúziós karod kikötik az ágyra, a másikat meg a testedhez. aztán várják, hogy hasson a szuri. Nekem elég nehezen indult, fújkált ilyen hideg sprayval a doki, hogy hol , milyennek érzem, illetve a végén már tűvel is szurkált, de lényeg a lényeg, hogy végül sikerült. Aztán sárga fertőtlenítővel bekennek, és elparavánoznak. Ne úgy képzeljétek el, hogy a világon semmit nem érezel. Erre figyelmeztetett az altató orvos, is, hogy sokan meg ijednek, hogy nem lett jó az érzéstelenítés, mert érzik ahogy megfogja a doki pl a hasát. Mindent érzel, de nem fáj! Engem a Péterfyben császároztak. Arról híres a kórház, hogy ott nem vágják át a hasizmokat, hanem széthúzzák. Ez elég fura érzés, mert nem fáj,de a két doki két oldalról rángat mint egy rongyot. Nekem viszonylag sokáig tartott a műtét, több mint 50 perc, a babát nagyon hamar kikapták, csak összerakni volt munkaigényesebb....2 része van ami nem túl jó, de erre is figyelmeztettek. Amikor kipréselik a babát, bár megmondom őszintén ez nem viselt meg, a másik pedig a vége felé, ott átnézik a belső dogokat.. Na ott rosszúl lettem, de le is esett a vérnyomásom, meg a pulzusom is 140-ről 90-re pikk -pakk, és szakadt rólam a víz, de kaptam borogatást, meg oxigént, és egyfolytában beszélgettem az altató orvossal. Elmesélte mit dolgozik a felesége, hány babájuk van stb... :-) Én kaptam a varratba kis csövet a végén egy tartállyal. Sztem azért mert kövér voltam/vagyok:-( és nehezebben gyógyul így a seb. Utána visszatoltak a szobába, még kb 8 infúzió folyt le. Műtét után eléggé fájt a méhem, ezért kértem fájdalom csillapítót, és szuper jól jött. Ott már velem volt a férjem. 6 óra múlva, jött a nővér, tett alám ágytálat lemosott alul, kivette a katétert, amit érzéstelenítés után raknak fel, rám adott egy tena bugyit, betétet, és bizony fel kellett állni. Akkor már 1 órája nálam volt a baba is. Hát az első felállás combos:-) , de nem olyan iszonyú borzasztó. Én néztem közben a fiamat, és semmii nem állított volna meg. Kellett menni egy-két kört a szobában, majd otthagytak...2 óra múlva ki kellett mennem egyedül a folyosó végére pisilni, mert nem volt szabad alapítványi szoba.. Én szinte alig véreztem műtét után. Még annyira se mint egy sima mensikor. Nekem túlzás volt a tena betét, viszont a bugyi nagyon jó volt. Viszont 5 hétig tartott a gyermekágyi vérzés. Hol több , hol kevesebb. Nekem 2 nap múlva jöttek, átkötöztek, és kivették azt a dobozkát. Egy tündéri nővér volt,mert úgy féltem, hogy fog fájni mikor kiveszik... Akkora dumás volt a csaj, hogy magyarázott, viccelődöt, majd mondta kész vagyunk.... Én meg kérdeztem, mi lesz a dobozkámmal??? Röhögött, hogy már rég kivette:-DDDD. Vízhatlan kötés kaptam, persze nem szabadott áztatni, de simán le tudtam gyorsan tusolni. 2 nap múlva azt is levehettem. Felszívódó varrataim voltak. Sajna a babám beteg lett, és még műtét éjszakáján lekerült 1 emelettel lejjebb, így 3 óránként mentem hozzá szoptatni. Tehát lépcsőztem, és gyalogoltam. Kb 2dik nap, már belövelt a tejem, mire hazajöttünk 1 héttel később már 70-eket evett a kisfiam. Minden nap kb 10-20 grammokkal többet. Azóta is szopik, ömlik a tejem hál isten. 3an voltunk a szobában, 2-en császárosok, és sokkal több tejünk volt mint a simán szült anyukának. Hát bocsi a regényért de én úgy örültem volna, ha előtte valaki részletesen elmeséli. Remélem nem ijesztettelek meg semmivel. Nem egy borzasztó dolog, napról napra, óráról órára, könnyebb. Ami legjobban hiányzott, az egy kötél az ágy végére, felüléshez, más semmi. Ha már elindulsz nem gáz.

Sok boldogságot, és EGÉSZSÉGES BABÁT!!!!!

#6-os, ez a történet olyan szép, tök jó volt olvasni! :-)

Császárral szülök én is majd júniusban a Péterfyn, örülök hogy ezek szerint jó kezekben leszek. :-)

(Kérdező, bocsi az OFF-ért!)

4es vagyok: 6-os mekkora dolgot írtál!!! Igazad van, már nem is emlékeztem rá, hogy akkor én is ezen nyavalyogtam, hogy felüléshez miért nincs kapaszkodó!! Most tutira beújítok egy fürdőköpeny kötöző övet, vagy valami ehhez hasonlót, hogy könnyebb legyen!!

Látjátok, sokan mondják és nem hiszik el a még nem szült nők (én sem hittem), hogy sok mindenre emlékszel, de mindenre nem :)

Gratulálok a kisfiadhoz, a többieknek is a babákhoz, és komplikációmentes szülést az erre váróknak :)

2kislány anyukája, 12 hkm