Kedves fórumozók! Lent leirt félelmeimmel kapcsolatban kérném a segitségeteket. Normális, hogy ezek járnak a fejemben?
Szerintem keress fel egy pszichoterapeutát SOS, mert nem normális hogy ennyire szorongsz mindentől!
Más dolgokkal is így van vagy csak a szülésre parázol rá ennyire?
ez tök normális...én is ugyanígy paráztam mindentől. de hidd el mindent tudni fogsz ha itt az idő. Én is tudtam 1 nappal előtte, hogy ő jönni fog. Összerakattam a kiságyat a párommal mert fura érzésem volt. És másnap felkeltem jött a nyákdugó és utána szivárgott a víz is. Tudtam hogy vmi nem kerek és ez nem folyás és hogy nem is pisi, mert telefonáltam is a szülésznőmnek.38-ra bújt elő, császárral a lányom és most egy hónapos. :)
Ne aggódj gondolj szép dolgokra, minden rendben lesz!!
Könnyű szülést neked :)
Le lehet pontozni az elsőt (aki mellesleg teljesen normális hangnemben adott egy tanácsot) de ez akkor is így van, a kérdező már nem normálisan szorong. Ha most ennyi mindenen parázik, mi lesz ha megszületik a gyerek és sírni fog, nem alussza végig az éjszakát, történik vele esetleg valami?
Az ilyen mértékű "mindentől félek" nem normális dolog és én is azt írom hogy keress egy szakembert, hiába pontozgattok le!
Én is pszichoterápiát javasolnék vagy kineziológust. Illetve van akit megnyugtat ha beszélget a védőnővel és a szülésznővel.
De butaság lenne beletörődnöd ebbe az állapotba csak azért mert "terhesen mindenki szorong".
Az oké hogy szorong! De az ilyen mértékű szorongás sem az ő testének-lelkének sem a babáénak nem jó, arról nem is beszélve hogy adott helyzetben a szülést is hátráltathatja.
Miért kell egyből lehurrogni azt, aki azt tanácsolja forduljon szakemberhez segítségért?
egyébként is pánikbeteg hipochonder vagyok, nem a terhesség hozta ki belőlem:) anno fordultam szakemberhez, de egyáltalán nem szimpatikus, betegnek érzem magamat tőle, pedig csak aggódom egy kicsit. a beszélgetés, és mások hasonló, vagy ugyanolyan szituációban átélt tapasztalatai megnyugtatnak, ezért is irtam ide...:)
egyébként kb 1hete minden nap úgy kelek fel, hogy "na, ma tutira szülni fogok", de eddig még nem nyert:(
Szia!
Én is ugyanígy voltam, mondjuk én már a terhességem elején ilyeneken kattogtam, úgyhogy én a harmadik hónapban elkezdtem pszichológushoz járni és ragyogóan helyre rakott. :-)
Neked nyilván erre már nincs időd, de egy gyors lelkifröccsöt én is tanácsolnék lehet. Ez ugyebár mindenkinek más: lehet megnyugszol attól is ha anyukáddal vagy egy, már szült barátnőddel megbeszéled az aggodalmaid, esetleg a nőgyógyászoddal vagy a védőnővel illetve a szülésznőddel.
Meg fognak hallgatni és egészen biztosan meg is fognak nyugtatni!
Szülés felkészítő tanfolyamra miért nem jártál? Még nem késő, 1-1 órára beülhetsz, nálunk pl heti 2x van, érdeklődj körbe nálatok mi a helyzet.
De én is azt mondom, találj valami megoldást, és ne szorong alaptalanul mert felesleges, energiát vesz el tőled és megérzi a baba is! Ha pszichológushoz kell menni hát pszichológushoz kell menni, nem szégyen! :-)
Tényleg menj el valakihez, ha pánikbeteg és hipochonder vagy akkor meg pláne!
Én is beparáztam szülés előtt, ugyanígy mint te, hát nem is tudtam megszülni mert leblokkoltam és császár lett.
A második terhességnél anyukámmal beszélgettem a 36. héttől minden egyes nap, lefekvés előtt 1 órát, megnyugtatott a hangja, mindig ellátott okos tanácsokkal és kisírhattam neki magam.
Te is, legalább egy már szült nővel beszélgess, meg tud ám nyugtatni! :) Ugyanúgy a védőnő is, rám szintén pozitív hatással tud lenni.
De ne szorongj, hiába mondják, nem normális!
Szia!
Szerintem teljesen normális dolog félni ezektől. Nem gondolom úgy, hogy szakembert kéne keresned, főleg nem SOS... Ez egy számodra új dolog, ami ráadásul ugye a babáddal van kapcsolatban , szerintem természetes ilyenkor az aggódás, félelem.
--- Én a barátnőmmel egy időben voltam terhes, és mindennap e-mailben megbeszéltük az aktuális paránkat. :) Nem árt-e a babának a sok süti, ugye nem derül ki UH-n, hogy 1 keze van vagy 9 ujja, köldökzsinór nics-e a nyakán , mindent jól csinálunk-e...stb. ÉS!!!!! Nem kellett szakemberhez mennünk, teljesen jól , néha egymáson nevetve csináltuk végig. Kb 1 hónapja szültünk. ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉS: Újabb parák. :D Lélegzik-e, eszik-e rendesen... :) Szerintünk is és az ismerőseink szerint is normális ez. Mivel a baba a legfontosabb, persze hogy aggódunk érte és féltjük. És ez már így is lesz örökre. Miért késik majd 18 évesen amikor 10-re ígért h jön, ugye nem cigizik a csúszda mögött kisiskolásként... STB. :D
Nem vagy bolond. Csak aggódós anyuka, ahogy szerintem a többség. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!