Leírnád a szülésed történetét?

1 héttel túlhordtam a babát, 40+4 nél kellett befeküdnöm, 40+5 nél spontán beindult a szülés délután 3 körül. Egyből 5-7 perces fájásokkal indítottam. Este 9kor brutálisak voltak, szóltam az ügyeletes orvosnak, hogy vizsgáljon meg. Méhszáj totál zárt. Sokkot kaptam. Ilyen erős fájásoknál hogy lehetne már zárt? Nem értettem. Aludni nem tudtam, nagyon fájt. Hajnali 2kor elkezdtem vérezni. Lezuhanyoztam, bugyicsere stb., mentem a nővérkéhez, aki elvitt az éjszakás orvoshoz. Megtörtént a csoda: méhszáj bő 2 ujjnyi. Juhééé! Fél 4 körül bekísértek a szülőszobára, teltház volt. Hívtam anyut és a párom h indulhatnak. 3 különálló szülőszoba, mind foglalt, mentem a vajúdóba. Közben beöntés, zuhany. Mikorra ott végeztünk, felszabadult az egyik szülőszoba. Mikorra bekerültem a szülőszobába, már 3 ujjnyira voltam nyitva. Befeküdtem a hatalmas sarokkádba reggel fél 8kor, mondta a szülésznő, h ha kakilós érzésem van, szóljak. Hát nekem sem kellett több, minden fájásnál olyat éreztem, pedig nem is az volt még :D 8 után burokrepesztés. Próbanyomásokat kellett csinálnom, nagyon fájt már. Sírtam h nem tudom megcsinálni, császározzanak meg, de én itt fogok meghalni a szülőágyon. Közben a fájások nem erősödtek ill. sűrűsödtek, ezért kaptam oxis infúziót délelőtt 10 után, és fél 11 kor lett meg a fiam. El sem hittem h megcsináltam, kinyomtam, és ő az enyém. Fantasztikus érzés. Ezután 40 perces varrás következett, repedtem mindenhol. Nem volt fogadott orvosom, se szülésznőm, de a szülésznő velem volt végig és nagyon sokat segített.

Kistarcsai kórház :)

Fiam: délután 4-kor jött az első fájás, 5-kor bemásztam a kádba, felerősödött, úgyhogy 7-kor bementünk a kórházba, negyed 8-kor elfolyt a magzatvíz. Utána nekem leálltak a fájások, negyed 10-ig semmi változás, így kaptam oxitocint, 22.50-kor megszületett. Nem kaptam fájdalomcsillapítást, nem éreztem úgy, hogy kellene, nem is kértem:)

Lányom: este bizonytalanság - erős folyás - szülésznő szerint nem a magzatvíz, de ha valami van, hívjam. Lefeküdtem aludni, hajnali 2-kor apró fájdalomra ébredtem, de azt hittem, WC-zni kell. Kimentem, megoldottam, visszafeküdtem. 3-kor újra ébredtem, de annyira nem voltam fáradt, hogy kiültem netezni - fél 4-től fél óránként jöttek a fájások, akkor már sejtettem, hogy valami lesz:) 6-ra 10 percesek lettek, így hívtam anyumat, repüljön:) 7 után ért ide, akkor mentünk be a kórházba, 2 ujjnyira már nyitva voltam, de sajna nem nyílt tovább, 9-kor még mindig 2 ujjnyi volt, pedig 5 percesek voltak a fájások már. Aztán 2, majd egy percesek lettek (oxitocinnal) de nem nyílt a méhszáj sehova:( A szülésznőm azt javasolta, kérjek eda-t, mert az segíthet a tágulásban, mert ha a gyerek szívhangja esni kezd, meg fognak császározni - ettől meg rettegtem, nagyon félek mindenféle műtéttől:)

Kértem eda-t, fél 11-kor kaptam is, és őszintén mondom, megváltás volt, mert alig éreztem a fájdalmat. GYorsan ki is tágultam, második adagot nem is kaptam, hanem vártuk hogy kimenjen, 11.52-kor kezdtem tolni, és 12-re meg si született a lányom:)

Mindkettő a Bajcsy kórházban született, Garáné Magdival (imádjuk!!!) a fiam Varga Horgosi doktornőnél, a lányom Szécsényi doktornál (ő az orvosom évek óta, nagyon szeretem, csak a fiamnál pont külföldön volt, mikor jöttünk, és a szülésznőm választotta a doktornőt. Ő is nagyon tündér volt)

Este 21:30 körül már éreztem,hogy valami van készülőben,wc-hetnékem volt folyamatosan.De ekkor még fájásaim nem voltak.Hajnali fél 4-kor kezdődtek enyhe fájások,amelyek egyre erődödtek.8:30-kor burkot repesztettek,na innentől brutál volt.11:45-kor megszületett a kisfiam.Előtte nem sokkal bekötötték az oxit.Fájdalomcsillapítót én sem kaptam.

Így utólag azt mondom,hogy gyors és viszonylag könnyű szülésem volt.

Hamarosan megint átélem és egyre jobban félek.:(

32 km

Éjjel 3/4 3-kor elfolyt a magzatvíz. Gyors zuhany, és mentünk a kórházba. Ott ctg-re tettek, majd megvizsgált az orvos. Aztán beöntést kaptam, beküldtek a szülőszobába. Ott szintén ctg-t raktak rám. Nagyon nehezen tágultam, kaptam emiatt infúziót, 2 injekciót, plusz oxyt és kézzel is tágítottak. Az oxy miatt iszonyat erős fájásaim lettek, emiatt 3-szor hánytam, remegtem, mint a nyárfalevél. Kaptam EDÁ-t , ezt 3-szor kellett újra beadni, mert 1-2 óra múlva mindig elmúlt a hatása. A végén már alig hatott, csak féloldalt szűnt meg a fájdalom. De ami maradt, amiatt is szégyen, nem szégyen, de már ordítottam. Aztán végre kitágultam és lehetett nyomni. Pár fájás alatt megszületett a babám 17:12-kor, bár az is nagyon durva volt, mert nagyon-nagyon feszített. Pici gátmetszés volt, de az nem fájt,amikor varrták, az sem. Szülés után 2 órát együtt lehettünk hármasban apával.

Nagyon fájt, de megérte! :) És amikor megvolt a baba, tényleg elmúlt minden fájdalom, már nem is gondoltam rá. :) Pár év múlva simán jöhet a kistesó. :)

Uzsoki kórház

Gizi szülésznő, Lajis Tímea doktornő

40+6 hetes voltam. Reggel fél 7-re mentünk NST-re, ahol már alig-alig mocorgott a pici, én már ekkor éreztem, hogy itt hamarosan valami történni fog. Fél 9-kor volt egy kópiám, ami közben elfolyt a magzatvíz. Ekkor minden hirtelen begyorsult. Borotválás, beöntés, zuhanyzás, vérvétel, apa haza a csomagomért. 9.50-kor kaptam méhszájérlelő zselét, rámtették a ctg-t és a vajúdóba kerültem. Du. 3 körül kezdődtek a fájások, kapásból 5 percesekkel, persze a gép semmit nem mutatott, de én a falat kapartam volna, úgy fájt. 7-körül már 2 ujjnyira nyitva voltam, a fájások is már 2 percesek voltak, ekkor átvittek a szülőszobába, kaptam oxitocin infúziót. Innen már nem sok mindenre emlékszem, csak arra, hogy állandóan kérdezgettem a férjem és a szülésznőt, hogy sok van még, mikor lesz már vége. 9-körül mondta a szülésznő, hogy ki vagyok tágulva teljesen, ekkor megérkezett a doki is, és elkezdődött a kitolás. Ez nagyon nehezen ment, mert már annyira fáradt voltam, hogy nem volt erőm nyomni, meg nem jól vettem a levegőt, de 1 óra szenvedés után kint volt a fiam (pontosan 22.13-kor).

Sajnos a méhlepénnyel volt valami gond, nem jól vált le, ha jól emlékszem, és sok vért is veszítettem, ezért majd csak reggel 8-kor vittek le a gyerekágyas szobába, addig a szülészeten voltam megfigyelésen.

Gátmetszésem is volt, ami nagyon fájt, a varrás még annál is jobban, pedig két érzéstelenítőt is kaptam. A szüléshez viszont semmilyen fájdalomcsillapítót nem kaptam.

Mikor megszültem az első gondolatom az volt, hogy én soha többé nem szülök, másnap már azt mondtam, hogy majd igen, de mindenképp kérek fájdalomcsillapítót, 1 hónap múlva úgy nyilatkoztam, hogy nem is olyan vészes, most fél évvel a szülés után, már nem is emlékszem a konkrét fájdalomra, csak arra, hogy fájt.

én 18 óra brutális fájdalmak után szültem meg a babámat érzéstelenítés nélkül, gátvédelemmel (csak a kitolás utolsó fél órájára kaptam oxyt kimerülés miatt). Sok idő volt mire leülepedett, de így 5 hó távlatából mostmár jobban el tudom képzelni, hogy lesz még babám :-)

a világ legjobb szülésznője: Kondor Katalin

a dokim dr. Kovács Zoltán volt, de helyettesítőjéhez kerültem a szülés idejére, mert a fiam akkor bújt ki, mikor a dokink vidéken volt: dr. Olawuyi Samuel nél szültem.

..és egy szuper kísérő volt velünk Lénárd Orsi dúla.

Kórház: Szent Imre

Szép szülést, születést, babázást mindenkinek!! :-)

En tudtam, hogy mikor fogant a babam, es szinte attol a pillanattol kezdve megdumaltam vele, hogy 38 hetre jojjon, kedden, koran reggel (4-7 ora kozott), szoke, kek szemu legyen, 3500g-os, minimum 50 cm, napsuteses napon szulessen, persze azt elfelejtettem mondani neki, hogy gyorsan jojjon....

Hetfo reggel 5:59-kor arra ebredtem, hogy szivarog a magzatviz. Bementunk a korhazba, elotte szepen letusoltam nyugodtan, csinaltunk fenykepeket parommal, mivel o epp szabin volt, ja mert hogy azert kertem, hogy akkor szulessen, mert akkor mar tudtam elore, hogy akkor lesz paromnak szabadsaga. Korhazban azt mondtak, hogy meg folosen jottunk, menjunk haza, s ha 24 oran belul semmi, akkor menjunk be. (kulfoldon lakunk) Delutan 3-kor elkezdodtek a gyenge, de szabalyos 4 percenkenti fajasok. Mondom paromnak: hu, hat ezt kibirom, azt hittem, hogy majd fetrengeni fogok a fajdalomtol...haha, akkor meg nem tudtam mi var ram:D Este 10-kor mar bementunk a korhazba, mert addigra ugy ereztem, hogy ha tovabb varunk, nem tudok megulni a taxiba. Meg akkor is azt mondtak, hogy koran jottunk, de mindegy, most mar maradjunk. Annyira be voltam "fo.va", hogy nem lesz beontes, hogy napkozben kitisztitottam magam. Feltem, hogy szules kozben lepottyantom a gyereket. Reggel, mikor bementunk, pont egy szuloszoba melletti vizsgaloba kuldtek...hat egy kicsit megijedtem, mert ugy uvoltott a no:D Ejjel nem kertem semmi fajdalomcsillapitot, nem akartam epit kerni, mert hallottam, hogy utana nem erzi az ember, hogy kell nyomni es ugy kell kiszedni a gyereket, es feltem, hogy akkor esetleg megnyomjak a fejet. 11-kor mar csak annyit tudtam mondani a paromnak, hogy jonnek a fetrengosek. Egesz vegig ott allt mellettem, pisilni se engedtem ki:D Egy ido utan mar nem tudtam jarkalni, le kellett ulnom. Leultem a fotelra, ami vizallo huzattal volt bevonva. Kozben csurgott folyamatosan a vizem, ket oldalt a szuleszno es parom eltrecselt a fejem felett, epp arrol beszeltek, illetve parom kerdezte, hogy szuleszno szerint itt vagyok e agyilag is...stb stb, de jartanyi erom, s idom se volt akarcsak egy hanggal, vagy fejbiccentessel reagalni az esemenyekre:D Most mar jot rohogok rajta, persze akkor nem volt vicces. Szolni akartam nekik, hogy ugy erzem, tocsaban tapicskolok mar egy ideje, de csak akkor vettek eszre, mikor egyszercsak zutty, annyi viz folyt ki belolem, hogy ugy ereztem, fel tudtam volna tolteni a Balatont:D Na akkor felfekudtem az agyra, es meg egy kis ido mulva (sajnos nekem nem volt erom orat figyelgetni) elkezdodtek a tolofajasok, s mikor azt mondta a szuleszno, hogy most mar nyomhatom, azt hiszem egy hatalmas ko esett le a szivemrol, mert tudtam, innen mar csak kabe egy ora:D 1 ora hosszaig nyomtam, mire szolt a szuleszno, hogy ott van a feje, akar meg is tapinthatom. Eleg furcsa volt hozzaerni. Parom kamerazni akart, mire a szuleszno raszolt, hogy mit csinal, neki segitenie kell, nem er ra kamerazni:D Parom fogta az egyik labamat, a szuleszno a masikat:D Fel oran keresztul csak a fejen dolgoztam, de akarhogy probaltam, nem ment. Tul szuk voltam. Akkor a szuleszno behivott egy rakat embert (orvosokat gondolom), az egyik mondta, hogy most vag, aztan erzestelenito...mire megkerdezhettem volna, hogy mert nem elotte kapom, addigra nyisz nyisz...en meg magamban, huha, ez fajt:D Aztan rogton jott a tolofajas, s en nyomtam meg egyet, ugyanolyan erovel, mint eddig...a lanyom csak ugy repult kifele. Nalunk nem volt ilyen, hogy elobb a feje, aztan a valla..egybol kicuppant:D Az utolso nyomas elott parom epp azon volt, hogy bekapcsolja a kamerat, de mire odaert a kameraval, mar kinn volt a gyerek. Reggel 6:39-kor, kedden, sutott a nap, kerek 38 hetes volt, szoke, kekszemu, 3460g, 54cm:D Aztan a parom ledolt a kanapera, mikozben en szoptattam. Majdnemhogy elaludt:D En meg a szulesznonek: o faradt, mi, akkor en mi vagyok?:D Csak estere tudtam aludni.

7.5 honap mulva szolgalhatok meg egy szulestortenettel, ha gondolod, most viszont mar megtoldom azzal az utasitassal, hogy kicsit jobban iparkodjon:D