Apás szülés - Bent leszek a kislányunk születésénél, de nem tudom mi vár rám ott! Mit kell csinálnom? Hogy tudok segíteni a páromnak? Mire számítsak?

Köszönjük a kommenteket, iszonyatosan jó érzés volt! Nem bántam meg, hogy bent voltam, és a kistesó születésénél is mindenképp ott leszek, és segítek..

Szavakba nem tudom leírni, hogy mit éltem/éltünk át. Úgy készültünk a párommal, hogy én úgy fogok helyezkedni, hogy "semmi aggasztót" ne lássak, ott leszek a fejénél. Csak közben az élet átírta a forgatókönyvet, ugyanis úgy tudtam neki segíteni, hogy egy nedves kendővel törölgettem az arcát, homlokát, száját, és ezt a bizonyos kendőt olykor-olykor be kellett újra vizezni, a mosdó pedig a lába felől volt a szembelevő falnál :) így láttam mindent, azt is, amikor már a feje búbja kint volt neki! A sok "kellemetlen hozzávaló" miatt egy kicsit morbid volt az egész, de ez eltörpül az az érzés mellett, amit akkor éltem át, amikor megszületett a kislányom, és odatették a párom hasára! Életem, életünk pillanata volt! Természetesen én vágtam el a köldökzsinórt, ami szintén nagy élmény volt! :)

Üzenem azoknak, akik esetleg attól félnek, hogy ez után a párjuk nem fogja őket testileg kívánni, hogy semmi ilyen hatást nem váltott ki bennem, bennünk az együttszülés! Még jobban összekovácsolt minket, láttam mit él át a párom, hogyan lilul a feje a fájdalomtól.. minden tiszteletem az övé! Kemény dolog volt!