Két apás szülés után most egyedül szülök?!
"Nincs aki vigyázzon a két kicsire."
Innentől kezdve mit kéne mondani?
Bár elképzelni nem tudom hogy ne lenne olyan aki vigyázna rájuk fél napig egy ilyen helyzetben, de mivel ezt tényként közölted el kell fogadni.
Egyedül nem hagyhatjátok otthon őket.
Három gyereket szültem, de nem is akartam, hogy bent legyen a férjem. Csak idegesített volna a jelenléte. Azt sem akartam, hogy olyan állapotban lásson. Nem éppen szép látvány egy vajúdó nő.
De ez ízlés kérdése. Azért van ott az orvos, szülésznő, hogy segítsen, ha kell,
Kicsit hihetetlen, hogy ne tudjon vigyázni vki a gyerekekre... De komolyan! Rokon, barát, bébiszitter, szomszédasszony, stb.
Nálunk azért volt az apjával a nagyobb a kicsi születésénél, mert egyikünk se akarta, hogy "apás szülés" legyen.
De miért hihetetlen?
Rokon: egyedül édesanyám van, akitől elmenekültünk, kiutált a saját lakásomból, nem érdekli az unokái, ő maga mondta, hogy öreg ő már az unokázáshoz. Most veszélyeztetett vagyok, de át nem jönne, pedig kértem segítséget tőle. 3. babát amikor megtudta, szinte rosszul lett.....de nem az örömtől.....
Társasházban lakunk, a szembeszomszéd nagyritkán van itthon, telken laknak.
Játszótéri anyukák: igazából vagy dolgoznak vagy több gyerekük van, egyikkel sem olyan a kapcsolat, hogy a 3,5 évest és a 1,5 évest rájuk tudnám bízni.
Kislányom épp ezért nincs is el senkivel, nem ismer senkit.
Bébiszitter érdekes lenne, hogy egyetlen alkalommal idejönne egy vadidegen. Ahhoz már hónapok óta szoktatni kellett volna a gyerekeket. Erre pedig nincs pénzünk és eszembe sem jutott, hisz jól elvagyok velük.
Nem értem, hogy ebben mi olyan hihetetlen.
A 3,5 évesre sem vigyázott soha senki, kívéve amikor szülni mentem, akkor anyu. Hát majdnem kigyújtották a lakást, mert a 1,5 éves rárakta a konvektorra a papucsot, ami ráolvadt, füstölt, mert maxra tekerte- anyu észre sem vette. Ekkor ért haza a párom a szülés után a kórházból.
Még jó, hogy 1,5 óra volt a szülés......
A nagy mostmár ovis, imádja, de akkor is mi van, ha nem napközben fogok szülni és még akkor is ott van a 1,5 éves kislányom.
Sokaknak természetes a szülői segítség, sőt elvárják, mind a fizikai, mind az anyagi segítséget.
Nekem anyu már 20 éves koromban mondta, hogy "magadnak szülj kisanyám". Sokak meg havi szinten százezreket kapnak a szülőktől. Ez van, mi így jártunk.
Igen, van ilyen, hogy nincs segítség. Így is lehet boldogulni, csak ez az egy helyzet van, amire nem találok megoldást.
Nekem ez a "nem akarjuk megoldani" esete. Hónapokig szoktatni egy bébiszittert.....
A nagyobb gyerek gondolom óvodás, az óvónő nem jöhet szóba?
A férjem cukros, rosszul lett a szülés közben és ki kellett mennie. Elég kiszolgáltatottnak éreztem magam.
Óvónő????? 1 hónapja jár oviba. És, ha napközben szülök?????
Nem is ismerjük annyira. Férjem hozza-viszi a fiamat oviba, mert félórára van.
Párom rokona: apukája, aki újranősült egy 20 évvel fiatalabbal, Afrikába járnak, nem ér rá. Igaz, ő már a fiam 8 hónapos korától nem foglalkozik a saját fiával sem. Nemhogy az unokáival. Kislányomat max. a FB-on látta.
Az ő apja mindig is ilyen volt, anyukája meghalt 10 éve, ahogy az én apukám is már 25 éve.
A szomszédasszonny lehet jó ötlet, hátha hidegebb időben itthon lennének. De hogy menjek át hozzá? Hisz alig beszélünk, ritkán találkozunk, 50 feletti.
Csöngessek be és kérjem meg, hogy valamikor 1-2 hónap múlva szülök és akkor jöjjön már át vagy hogy kellene?????
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!