Akinek komplikált császára volt, miért volt az, és bevállalt-e újabb terhességet?

Preeclampsia miatt sürgősségi császár, gyerek nem tudott beilleszkedni a szülőcsatornába, fenntartotta a köldökzsinór. Utána a 6 hét lábadozás az nekem tényleg annyi volt, gyakorlatilag újra tanultam járni...

A sebem mondjuk nagyon szép, ügyes a dokim. :)

Bevállaltam volna még egy terhességet - teherbe is estem, de elvetéltem, aztán meg a házasságom nem alakult úgy a továbbiakban... de még mindig nem késő, ha úgy adódik, bevállalok még egyet. :)

Nálunk nagyon gyorsan meglett volna a baba, ha a többszöri átfordulása miatt nem kötözi fel magát a bordáimhoz. Szülésnél hiába küzdött, még a bordáimon is próbálta tolni magát, de elkezdett nagyon esni a szívhang, elfáradt, így sürgősségi császár. Azóta is áldom a dokimat a döntése miatt.

A műtét után mondta a doki, hogy a köldökzsinórt úgy magára tekerte, mint egy szalagot, a vállán és keresztben a mellkasán-hátán futott végig. Magától soha nem lett volna képes megszületni, hiába volt az én "alkatom" tökéletes a szüléshez (gyors fájások, gyors tágulás, 15-kor folyt el a magzatvíz, ha minden rendben megy, akár 5-re kinn is lett volna. A doki így is 18:40-kor vette ki.)

A szülés után derült ki, hogy az erőlködéstől két pici ciszta keletkezett az agyában az agyburok és a koponyacsont között, de szerencsére magától felszívódott, semmi gondot nem okozott a fejlődésében.

Mivel a nődokim régen sebész volt, a vágásom pici és hibátlan, alig látszik, egy halvány vonal. Gyorsan gyógyultam.

Újabb babát még nem tervezünk, de ha nem lesz, akkor az nem a császár miatt.