Anyukák, ha ki lehetne hagyni magát a szülést, ti kihagynátok?

Én vagyok aki kihagyná a terhességet!

Az elsőnél véreztem a 4. héttől,végig aggódtukaz első 12 hetet,hogy megmarad e :(Majd 31 hetesen beindult a szülés:( Sikerült visszatartani,deelment a nyákdugó és kinyíltam 2 ujjnyira,nem sok jót jósoltak..de végül 39. héten született!konkrétan a 9 hónapot végig kellett feküdnöm:(

Rettegtem,hogy amásik terhességem is ilyen lesz,és mit csinálok akkora 20 hósommal

Deazeleje csodálatos volt a második várandósságomnak leszámítva hogy 16. hétig rosszul voltam,de nem panaszkodom emiatt,ez a legkevesebb

19 hetesen vesegörccsel kerültem kórházba...Ahol karácsonykor meg is műtöttek,mert akicsiannyira elnyomtaa húgyvezetékem,hogy leállta vesém:(

Utána azzal a DJkatéterrel élni maga volt a pokol 3 hónapig:(Majd újra műtét 33 hetesen hogy kivegyék!Akkor lettem jobban!

Gondolom a két pokoli terhességemért kaptam két csodaszép szülést (fájdalomcsillapítás nélkülit,ígyis csodás volt)

A második terhességemnél olyan fájdalmaim voltak 3,5 hónapig (gyógyszer nélkül)hogy nem merünk a férjemmel belevágni mégegy terhességbe,mert mint kiderült a szülésbeindulást is az első lányunknál szintén a veseprobléma okozta,a másodiknál hamarabb és erősebben jött elő,és 99% hogya következőnél is bekövetkezne:(

Szóval szerintem érthető,hogy ezt kihagynám!

De nekem a szülés/születésük valamint a vajúdás,nagyon csodás élmény/emlék!

Semmi pénzért ki nem hagynám, imádok szülni, a legcsodásabb, ami egy nővel történhet, hogy gyermeknek ad életet!!!

És Te, kedves Kérdező?

Én szívesen kihagynám. Oké, hogy egy csoda, meg stb, blablabla, ezzel egyet is értek.

Viszont én magamra elsősorban nőként tekintek és nekem furcsa az, hogy belőlem bújt ki egy gyerek. 2x szültem természetes úton és ha csak magára a szülésre tekintek, akkor nem fog el az az euforikus öröm, amiről sokan beszélnek. A gyerekeimre gondolva persze igen, remélem értitek.

Szóval jó lenne valami más mód is, hogy ne hüvelyi úton (de ne is császárral) szülessenek meg a babák :)

Akkor talán sok apuka nem is fordulna el a nejétől...

(Szerencsére nálunk erről szó nincs, nem azért írtam)

Akkor talán sok apuka nem is fordulna el a nejétől...

Ne haragudj, ezzel abszolút nem értek egyet. Szerintem kevés eset van pont ha egy ffi emiatt fordul el a nejétől.

Különben pedig rengeteget számít hogy és milyen körülmények között zajlik a szülés.

Az első borzasztó nehéz volt, már megváltás volt , mikor kibújt; de akkor se arra gondoltam, h "na most hogy szakadtam, repedtem, pfúj, a"onnan " jött ki,

a 2-nál meg olyan sima volt, hogy szinte boldog voltam hogy ez az útja, a szervezetem ennyire jól végzi a feladatát.

Na, de nem vitázni akarok, kinek ilyen, kinek olyan, nem vagyunk egyformák.

nem!

én inkább az első 1 évet úgy ganzglobál, hasfájósságostul, fogzásostul , nemalvásostul szeparációs szorongásostul!

:)))

3,5 éves és 9 hónapos kicsik anyukája