Ti hogyan szültetek? Császárral, komplikációkkal, kiabálva, otthon, kórházban? Hogyan birkóztatok meg vele?

Mikor megindultak a fájások még gyorsan elszaladtunk a férjemmel bébihordozót venni, mert az még hiányzott és valamiben haza kellett hozni a babánkat. Nagyon ráérős voltam, mert a 39. hétben jártam, de nem foglalkoztam azzal, hogy szülhetek, meg voltam róla győződve, hogy túl fogom hordani. Na szóval befejeztük az ebédet egy étteremben és indultunk a bababoltba. Ott már kérnem kellett egy széket, fájdalmaim voltak. Utána hazamentünk, lezuhanyoztam, borotváltam és bepakoltuk még azt ami hiányzott. Beértünk a kórházba, elviselhető fájásaim voltak. Anyu is bejött és azt mondta, hogy ha 2 fájás között még tudok beszélni akkor az még semmi. Igaza volt. A dolog oroszlánrésze 1 órán keresztül tartott ( szerencsésnek mondanak). Közben nem nagyon emlékszem mik történtek, de a férjem állítja, hogy nagyon megütöttem. (:

Mikor kibújt a fiam a férjem vágta el a köldökzsinórt és utána majdnem elájult. Bár ő állítja, hogy a melegtől lett rosszul...na persze. Ezek a pillanatok kristálytiszták, itt már semmi fájdalmam nem volt.

A fiam most 1,5 éves és közel s távol, talán soha többet nem kívánok szülni bármilyen szép is visszagondolva.Akkor azt hittem meghalok.

3-as vagyok.

Nem minden ügyeletes orvos popsiarcú egyébként.

Nekem nem volt se fogadott orvosom se szülésznőm még is mindenki annyira rendes volt. Minden tiszteletem az övék.

Ne általánosítsunk, nem mindenki színleli ( pénz ellenében ugye) az emberséget.

Jajj az egyik poént nem is írtam.

Ugye 39. hetesen mentem be, hogy fájásaim vannak és az ügyeletes orvos kiröhögött, mert a hasam méretéből ítélve 30 hetesnek mondott. (: Igen kicsi hasam volt, de a fiam 3600g-al és 52 centivel született.

Pontosan 41. hétre indult be a szülés.Másnap kellett volna befeküdnöm reggel és másnap megindították volna.

A kiscsj ezt nem akarta.Semmi előjelem nem volt se nyákdugó se jósló se semmi.

Hajnalban 3 körül arra kelek,hogy valaki nyomja a pocakomat.Azt hittem apa az de nem .És még mindíg éreztem a nyomást azt hittem akiscsajszi fekszik furán.Ha már fenn voltam elmentempisilni és akkor már ez a nyomás fájdogált.Nemigazán törődtemvele visszafeküdtem.Majd érzem,hogy folyik valami.Ismét irány a mosdó és valami rózsaszínes geműze volt.Ebben a pillanatban már jött is az első fályásom majd 10 perc múlva még1 ez vol 4:11-kor.Ekkor felkeltettem apát,hogy szerintem szülni fogok.Telefon szülésznőnek,ő azonnal berendelt akkorra már 3 újjnyira voltam nyitva.1 óra leforgása után már egybefüggő fájásaim voltak még elviselhető és ekkor repesztettek burkot,ami utána jött az valami iszonyatos fájdalom volt.A csajszim meg toltavissza magát amikor már toltamvolna kifelé meg a szülésznő is.Csak nem akart jönni.A vége sajnos császár lett mert a szív frekije leeset.8:31-kor sírt felazén gyönyörű lányom Boglárka 4200g és 58 cm.A doki (ügyeletes) csak annyit mondott,hogy a természet tudja a dolgát és nem véletlen,hogy császár lett.Ha megszülöm valószínű,hogy 1 hétig vart volna össze.

Most várom a másodikat 30hetes vagyok.És progis császárom lesz.Ez nagyon megnyugtató bár nem lesz ilyen kalandos.

Nekem 22 hetesen indult be a szülésem, ami mivel 24 hét előtt történt vetélésnek számít. Kórházban voltam már 4 napja, mikor az ötödik nap hajnalán megszületett. Nem kiabáltam, de nagyon fájt. Halottam mikor koppant, azt hittem azért nem sír fel. Nem mondták meg, hogy több mint 2 napja halott lehetett, mert annyira bomlott, nem is engedték, hogy megnézzem. Azt hittem, hogy én voltam a hibás, mert nem tudtam visszatartani, ahogy ők állították. Mikor beindult megnézték ultrahangon, azt mondták, hogy halk a szívhangja, de rendben van. Ha megszületik az én hibám, mert nem szóltam, hogy szülési fájdalmaim vannak. Pedig Kedden jeleztem, hogy fáj a gerincem, mire azt mondták mozogjak többet, én nem tudtam, hogy a szülés előjele, első baba lett volna. Azt mondták én vagyok az oka, mert együtt voltam a párommal ezért indult be, miközben onnantól kezdve nem mert még hozzámérni se a párom mikor össszehoztuk. 5 héten volt egy kicsi vérzésem, ezért rohantunk nőgyógyászhoz. Ketten megvizsgáltak, nagyon összenyomkodtak (kicsit bekékült a hasam), és azt mondták nincs gyerek, honnan veszem, hogy terhes vagyok. Mondtam, hogy a 3 pozítív teszt alapján. Azt mondták rosszul csináltam. Két napra rá nagyon véreztem, így sürgösségire kerültem, ahol kiderült, hogy igen is nekem volt igazam és van baba. 5-20 hétig véreztem. 22hét-en bekerültem és azon a héten megszületett, persze pehhemre az a két doki volt bent, akik az elején azt mondták, hogy nincs gyerek. Bezzeg mikor megtudta a férfi doki, hogy mégis van, ahányszor csak találkoztunk megkérdezte, hogy nem fogadom-e meg a magánorvosomnak. Hát még mit nem??? Ráadásul a páromat se értesítették, hogy mi történt. Utána is bunkó volt a nő nőgyógyász mikor mentünk a szövettan eredményéért és még akkor is engem okolt. Most van fogadottam az előzőekből kiindulva, akiben megbízom. Remélem a mostani szülésem így rendben lesz.

(25 hetes kismama)

2011.03.31-én született meg a kislányom.

Április 17re voltam "kiirva".

A terhességem könnyű volt élettanilag,jól viseltem .

Csak az nehezitette,hogy 39 éves voltam és előtte elveszitettem egy babát:(

Rengeteg vizsgálatra ,uh-ra jártam.

A magzatvizvételt nem vállaltam,mert minden más eredményem tökéletesen jó volt..nagyon nagy dilemme volt ez akkor!De jól tettem,hogy nem csináltattam meg...mert egészséges a babám...de nagyon féltem a vetélés kockázatától!!

Ettől eltekinteve a 34.-ik hétig "minta" terhes voltam:)

Akkor kezdett dagadni a bokám,kezem...majd az arcomon is éreztem!

Amikor az első NST vizsgálaton megmérték a vérnyomásomat már 155/90 volt..itt már mondták,hogy másnap jelentkezzek a védőnőknél vérnyomás mérésre:(. és vizeletvizsgálatra,hogy van e fehérje benne.

El is mentem a tanácsadóba,ahol még a fehérja nem mutatkozott,viszont a vérnyomásom,magas volt...nekem ,akinek olyan alacsony a vérnyomásom,hogy épp ,hogy élek 2 kávéig!:)

Ezen a ponton kezdtem ideges lenni,hogy most akkor mi is van???

Másnap már a körzeti orvoshoz mentem,hogy megnézzék a vérnyomásomat,160/100 :((,azonnal hívnom kellett a az orvosomat..aki beparancsolt a kórházba,párnapi ruhával,hogy kapok valami kis lájtos gyógyszert és hazajöhetek utána ,élvezni tovább a terhességemet:).

Annak rendje és módja szerint jelenkeztem,fel is vettek az osztályra...folyt köv...-A-