Amikor tudatosult benned, hogy "itt az idő" menni kell a kórházba ez már a szülés. Nem pánikoltál be? És a párod?

bennem nem tudatosult : ) 3-5 perces fájásaim voltak, hívtam a szülésznőt, mondta, hogy menjünk be. én még a cuccomat se akartam vinni, mert minek az :D (persze hozták utánam) minden tök természetesen ment, 3 óra múlva kint is volt a picúr. apja éppen máshol volt, (kb 70kmre) ő se pánikolt, el se akart indulni, mert á, még úgyse születik meg.. aztán még a szülésznő aggódott, hogy nem fog odaérni... (persze azért sikerült, éjszaka nem sokan vannak az utakon) :))

szval ne aggódj, tudni fogod mit kell tenni. ha sírsz hát sírsz, nincs azzal semmi baj :)

egyáltalán nem pánikoltunk.

napközben jöttek rám a fájások. éjjel 2 körül szóltam a férjemnek, hogy menni kéne a kórházba (kb. 3 perc autóval).

szépen fogta a cuccaimat, lesétáltunk a kocsihoz, és bementünk a klinikára (Pécs). ott nagyon kedvesen fogadtak, pedig nem volt fizetett orvosom, szülésznőm!

Szia

Én nagyon pánikoltam mi lesz ha jönnek a fájások összevissza fogok kapkodni kétségbe esek és nem fogom tudni mit csináljak stb hát eljött a nap este elkezdődtek a fájások reggelre már sűrűk és erősek voltak de én tök nyugodtan ültem a számítógép előtt és neteztem párom a cuccaimmal már az ajtóba tombolt hogy menjünk már mert itt fogok megszülni én meg mondtam áh ráérünk még hova ez a nagy sietség de a végén már kirángatott a lakásból 5 percere van a kórház már bő 4 ujjnyi voltam mikor bementünk burkot repesztett a doki és 2 óra múlva se megvolt a baba erre csak annyit mondtam páromnak látod ezért siettünk még ráértünk volna

Én sem pánikoltam.

A magzatvíz folyt el, nagyon izgatott lettem. Felhívtam a kórházat, mondták, hogy lezuhanyozhatok, majd induljunk be szépen nyugodtan.

Nem pánikoltam, viszont nagyon boldog voltam és leírhatatlanul izgatott. Legszívesebben indiánszökkenésben mentem volna oda az autóhoz, ha nem lett volna egy akkora betét bent a víz miatt, mint a fél karom. Végigcsicseregtem az egész utat.

Megvizsgáltak, vért vettek, kenetet, mondták, hogy minden tökéletes, nincs fertőzés, méhszáj zárt, egy napon belül nem lesz baba. De max 48 óra múlva megindítják. Haza lehet menni és feküdjek le aludni. Nah, akkor egy világ omlott bennem össze... (külföldön élünk, itt így működik)

Hazaértünk és beindultak a fájások, két óra múlva már nem volt köztük szünet, akkor visszamentünk, akkor meg már azért nem pánikoltam, mert annyira transzban voltam a fájások miatt, hogy beszélni sem tudtam/bírtam. Már nem is csicseregtem a kocsiban, csak mentem egyenesen, néztem magam elé. Szerencsére ennyi volt az összes vajúdás, ez a durván három óra, mert mire besétáltam a szülészetre már tolófájásaim voltak.

Szerintem te sem fogsz pánikolni!

Fogadj szót az orvosoknak, szülésznőknek, légy engedelmes, mert ők azért lesznek ott, hogy neked és a babáknak segítsenek, még akkor is, ha néha úgy tűnik, hogy irreális dolgokat kérnek.