Tényleg veszélyeztetem a gyerekemet, ha otthon akarom megszülni, és nem egy vizeletszagú kórházban?
Kedves gyakorisok, egy normaváltozásokat vizsgáló társadalomtudományi kutatás egyik munkatársa vagyok. A témáink az apás szülés, az otthonszülés kontra kórházi szülés, és a szülés természetes lefolyásával kapcsolatos elvárások. Olyan (provokatív, meglepő, csacsi) kérdéseket teszek fel, illetve a kommentekben olyan állításokat fogalmazok meg, amelyek a vizsgálati személyekkel, illetve a kórházi személyzettel készített interjúk során hangzottak el (tehát nem az én álláspontomat, vagy a kutatócsoport vélményét tükrözik).
A normák természete az, hogy igazodni kell hozzájuk, és ezt az igazodást a közösség erősen támogatja, míg a nem-igazodást bünteti. Épp ezért nagyon nehéz szóra bírni azokat az embereket, akik valamiért másként gondolkoznak, mint amit a norma előír. Ők kerülik a feltűnést. Az anonimitás azonban sokat segíthet, a gyakori kérdések közönsége pedig igen aktív és korrekt. Kérek mindenkit, aki megtisztel a válaszával, hogy ne fojtsa bele a szót senkibe azzal, hogy „te nem vagy normális!”, mert most nem az a cél, hogy valakit meggyőzzön, hanem az, hogy kiderüljön, milyen képzetek, elvárások, félelmek léteznek ezekkel a témákkal kapcsolatban, hogy pontosan mi is egy-egy norma tartalma, és hogy ezeket a tartalmakat ki mennyire ismeri.
Noha az anonimitás adott ezen a felületen, mégis hangsúlyozom, hogy minden akarva-akaratlanul a tudomásomra jutott személyes adatot bizalmasan kezelünk.
És természetesen mindenkinek nagyon köszönöm a válaszokat!
Eszembe sem jutott volna otthon szülni!
És ha valami komplikáció van?
De aki otthon szül, az meg is érdemli!
No, ez a véleményem:-)
Ha normál keretek között szültem volna a lányom - de nem így volt -, akkor lehet, hogy az otthon szülést választottam volna egy húgy szagú kórház helyett, amiben az egyéb felszerelések (osztályokon) kb. a II. világháborúnak felelnek meg (Szolnok).
Viszont, mivel a fogadott orvosom 40+5 napra sürgősségi császárral hozta a világra a lányomat, mert előtte vártunk a csodára és a természetre, így 100%, hogy nem itthon vártam volna a gyermekünkre TV nézés közben, mert hogy egy deka fájásom se volt, etc.
Szóval 40+5 napon a magzatvíz már oly kevés volt, hogy ott sem volt szinte (egyébként másfél hétig nem sikerült megcsinálnia a magzatvízvizsgálatot, mert 36. héttől 1000 volt a méhszájam), a méhlepény kritikus állapotban volt, a köldökzsinórról pedig úgy gondolom ezek után felesleges beszélni. Kitalálhatjátok merre járt ..
Szóval engem tulajdonképpen az ultrahangból toltak a műtőbe. Azon kívül, hogy a kórház 4 napos aktív bent fekvő tagja voltam, különösképpen lesz@rtak. Ha a saját orvosom nem jár felém, akkor senki se. Se gyógyszer, se vízit, se semmi. JA! bocsi, este megkérdezték, hogy ettem-e.. mondtam, hogy hoztak be enni a családtagjaim, majd kiakadtak, hogy a kórházi kosztot kellene enni. Visszakérdeztem, hogy: "Azt a moslékot?! A hajléktalanoknak sem kell!" Mindennap kiraktam a kórház elé, de alig vitték el. Egyszer láttam a saját szememmel, hogy a hajléktalan beletúrt a szendvicsbe és ennyi .. azt hiszem, ez minősíti az "ételt". Na, de mindegy is :))
Szóval, ha minden rendben ment volna és ahogy a nagy könyv szerinti szülésem lett volna, akkor IGEN. Szültem volna itthon. De még akkor sem biztos, hogy jól döntök. Hiszen akármennyire is II. világháborús kórházakról beszélünk Magyarországon, valamilyen szinten mégis van "modern" felszerelésük. Tehát ha gond van akár szülés közben, akár szülés után velem vagy a gyermekemmel/gyermekeimmel, akkor 90%-ban tudnak rajta segíteni. A maradék 10%-ban pedig nem, mert MO NEM fejlett ország szinte semmilyen szempontból sem.
Nehéz válaszolni erre a kérdésre .. a fejlett országokban működik, de itt nem hinném, hogy 100%-ban működne az otthon szülés. Ahhoz min. 1 milla tartalék kell (orvos, felszereltség, mentősök ott léte, ha rohanni kell a kórházba, etc).
Bocsi, ha eltértem a tárgytól. Ez a véleményem.
2 sürgősségi császár után nem mondhatom, hogy szülnék otthon.
Lehet, 20 évesen kipottyantja az ember könnyen a gyerekét otthon, de 30 felé, ahogy manapság a legtöbben szülnek, ez már annyira nem biztos. Egyébként meg biztos, hogy az egész panel a szülő nő sikolyaira kíváncsi mondjuk éjjel?
Sosem jutott eszembe otthon szülni, én akkor lennék nyugtalan. És a férjem biztos hogy szívgörcsöt kapna, ő orvos, az ilyenektől kiborul. Engem egyébként nem zavar, aki otthon akar szülni, az tegye. :)
24 hetes kismama :)
HŰŰŰ de irigylem a munkád :)
Én nem ítélem el az otthon szülő nőket, de súlyos felelőtlenségnek gondolom.
Ha én nem kórházban szültem volna, a kislányom biztosan nem élne, én meg fene tudja...
Anyukám meg az öcsém esetében mindkettejük halála 100%os lett volna.
Örüljenek, akik megúszták komplikáció nélkül.
köszönöm a válaszokat :)
és akkor cifrázom -- azaz idézem az érveket.
1. a szülések java spontán és problémamentes, akkor miért ne otthon, meghitten, miért kell medikalizálni, hospitalizálni egy természetes folyamatot?
2. sokszor épp a kórházi személyzet bunkósága, a környezet csúfsága, az intimitás hiánya okoz problémát, beszorong a kismama, jönnek a komplikációk.
3. az orvos sokszor meg akarja "szolgálni" a pénzét, és ok nélkül beavatkozik, vagy egyszerűen el akarja érni a focidöntőt, sürget, oxitocint ad, császár lesz belőle. tehát egyáltalán nem biztos, hogy egy kórházban komplikált szülés otthon is az lenne.
4. amíg egy nőgyógyász milliomos abból, hogy szüléseket vezet le, soha nem alakulhat ki őszinte, érdemi párbeszéd a kockázatokról vagy azok hiányáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!