Császáros anyukák! Hogy éreztétek magatokat a császár után érzelmileg? És hogy álltok a testetekkel? Én borzasztóan csalódtam magamban, hogy az apás szülés sem jött össze.

Kapd össze magad!

Csak TE segíthetsz saját magadon!

Van egy egészséges gyereked, van férjed. Rajrad múlik, milyen életet élsz. Ha csoki akarsz állandóan enni, sajnálkozni a csíkos bőröd miatt, rondának látni magad, megteheted.

Viszont teheted azt is, hogy elkezded megkedvelni magad, és a dolgaidat. Reggelente felöltözöl szép ruhába, foglalkozol a gyerekeddel, a férjeddel, próbálsz önmagadra pozitív irányban odafigyelni. Kifested a szemed, rendbeteszed a hajad, egészségesen próbálsz étkezni, sok örömet meríteni a gyerekedből, csinosan, finom vacsival várni a férjedet.

Rajtad múlik, mit teszel, ébresztő!

előző vagyok.

Nem könnyű, de magadért és a családodért teszed, sok sikert kívánok hozzá!

Nem bántásból írom hanem segítésként: fordulj pszichiáterhez. Amiket írsz az szerintem nem egészséges, egy szakember lehet hogy tudna segíteni abban, hogy ne ilyen torzan lásd önmagad.

3 császárom volt, képzeld el nekem milyen csíkos és lógós a hasam. Túlsúlyom is van jócskán. Mégsem gondolkodom így a testem felől. Nem hiszem, hogy undorító voltam kifeküdve, amikor nemrég adtam életet egy gyermeknek. Ez a "nem szeret senki" ez meg biztosan nem igaz. Ha nem tudod összeszedni magad, akkor nyugodtan kérj segítséget pszichiátertől, nem szégyen az!

Elég rosszul hangzik, amiket ide leírtál. Te írtad: már 1 éves a lányod, azért ennyi idő alatt már össze kellett volna kapni magad a saját és a családod érdekében. A legkönnyebb dolog sajnálni magunkat és közben elúszik az életed...

Nekem is császárom volt (sürgősségi), nagyon nem akartam császárt, ezt az orvosom is tudta, mégis így alakult...ráadásul a kislányomnak lett egy kisebb oxigénhiánya ami miatt gyógytornára járunk a mai napig (8 hónapja). Mégis egy napig sem voltam emiatt elkenődve, a dokim jobban sajnálta a császárt mint én, eszembe nem jutott magamat hibáztatni vagy bárki mást. Ez így alakult. Igaz én toxémiás nem voltam és a csíkok is messze elkerültek.

Csatlakozom az előzőkhöz és próbáld kicsit összeszedni magad!

Tényleg ha már magadért nem, akkor legalább a lányodért? az ő lelki világára gondoltál? neki egy anyukára szüksége van! és kizárt hogy ne szeressen!!!!!

ha a kinézeteddel van bajod, akkor ne egyél éjszaka csokit! ha nagyon ehetnéked van, akkor keress vmi diétásat, pl az a Hamlet asszem. vagy gyümölcs. én is duplán császáros vagyok, nekem is lóg a hasam. Régebben én is hanyagoltam magam, csak panaszkodtam h milyen rémesen nézek ki. Erre tesóm szólt rám, h igenis vegyek fel itthonra farmert, ne a kinyúlt melegítőt, lőjem be a hajam és fessem ki magam. hát így is csinálom.

Majd a legközelebb összejön a sima szülés!!!! meg örülj h egészséges a lányod. jobban örülnél egy sima szülésnek é s egy beteg babának? A császárt nem azért szokták csinálni mert az anyuka béna vagy puhány!

És ha nem tudsz kikevergőzni ebből, akkor lehet tényleg el kéne menned pszichológushoz!

Fel a fejjel!

Nekem is császárom volt 1 hónapja. A műtét után szinte azonnal bejött hozzám a férjem az őrzőbe és nem hibáztattam semmiért, jól esett hogy ott van velem. A páromon kívül bejöttek még a nagyszülők is és az sem zavart különösebben, hogy ők látnak ilyen helyzetben.

Nekem is gyakran eszembe jut, hogy én voltam túl gyenge, vagy nem vagyok alkalmas a szülésre, én vagyok a hibás stb... DE Ez NEM ÍGY VAN!!! Bárkivel előfordulhat, hogy császár lesz és ezért nem az illető a hibás!

A terhességem végén már nem is jöttek rám plusz kilók mégis nőtt a hasam és csíkos lett... Zavar, nem mondom hogy nem, de könyörgöm kihordtam egy gyereket. Sokaknak csíkos annak ellenére, hogy még gyerekük sincs.

És folytathatnám még az érveket!!!

Ha gondolod írj privit és támogassuk egymást!

Nem is akartunk apás szülést, a párom nem bírja az ilyesmit, tehát az nem okozott gondot.

Amúgy meg nagyon boldog voltam, h egészségesek vagyunk mindketten, és a szoptatásra koncentráltam. A kórházban szinte végig a kezemben volt a kislányom, szinte folyamatosan mellen, hogy legyen tejem. Császár után 3 nappal már volt is rengeteg. Mással meg nem foglalkoztam (csíkok, túlsúly, egyebek). Boldog voltam, vagyok maradéktalanul. Szedd össze magad, és ha egyedül nem megy, kérj szakorvosi segítséget! Az senkinek nem jó, ha így érzed magad. Minden jót!!!