Hány évesen vállaltál volna/vállalnál legkorábban és hány évesen legkésőbb?

Ideálisnak olyan 23-28 között tartom, de ha most teherbeesnék, nem akarnám elvetetni (18 éves vagyok). Legkésőbb 32-33 évesen szülnék, sosem voltak szimpatikusak számomra a 40 körüli kismamák...

(Anyukám 20 éves volt, amikor én születtem, szal gondolom ez ilyen családi hozzáállás.)

első 28 éves szültem szerintem, nekem még az is korai volt, a másodikat 37

max 45 éves kormig szülnék, de 25 alatt semmiképpen, inkébb 30 felett

3 éve, 21 évesen szültem, s akkor már pár éve vágytam anyának lenni.

40 éves koromig gondolkodás nélkül vállalnék gyereket. 40 fölött sem vetetném el, ha becsúszik, de ahhoz, hogy tudatosan vállaljam, nagyon-nagyon nyomós ok kellene (mondjuk meghalt az egyetlen gyermekem, vagy a még gyermektelen, s gyerkmekre vágyó életem szerelmét akkor találom meg, stb.) 45 fölött már nem szeretnék. de ki tudja, akkor mit fogok gondolni.

Aki azt írja, hogy azért nem tartja előnyösnek a késői gyermekvállalást mert lehet hogy nem fogja megérni a gyermeke esküvőjét, ballagását vagy az unokái születését; az gondoljon arra is, hogy aki erre alapozva az egész gyermekvállalást akkor ilyen alapon felesleges gyermeket szülnie. hogy hány évig élünk arra sajnos nincsen semmiféle garancia!

Egyre több a rákos megbetegedések vagy a baleseti elhalálozások száma 20-30 éves korú nők körében is, akár a 40-60-as korosztály körében.

Nem beszélve a gyermek halandóságról is...

Inkább az emberekben azt kéne tudatosítani, hogy bármelyik életszakaszunkba bekövetkezhet a halál vagy egyéb tragédia éppen ezért az életünk minden egyes percét ajándékként tudjuk megélni és áttudjuk ezt az érzést vinni a szeretteinkre is.

Én úgy gondolom ha jó Isten megadja nekem 40 vagy 42 évesen a 3. gyermeket én már annak is örülni fogok ha megérem a ballagását. de minden esetre a gyerekbe már kiskorától tudatosítani fogom(természetesen az ő értelmi színvonalához mérten), hogy az életünk véges, nem leszünk mi szülők mindig mellette, de leszek testvére(i)akikre számíthat. És azt is tudom, hogy úgy fogom a gyermeket nevelni, hogy megbecsülje az élet minden egyes pillanatát ami később a múltat igen is megtudja szépíteni.

A másik! Nekem az elsőszülött gyermekem értelmi fogyatékosként látta meg a napvilágot. 21 évesen szültem. Nem ittam, nem drogoztam, nem dohányoztam. Mégis ezt a sorsot vagy néha eltűnődve úgy érzem, hogy kiváltságot kaptam Istentől. Az orvosok azt mondták, hogy 2 egészséges szülőnek 3% esélye van, hogy beteg gyermeke szülessen. Természetesen a kockázati tényező a szülő nő életkorával növekvően egyre nagyobb. Erre sincs semmiféle garancia. Nem beszélve arról a sajnálatos eseményről amikor teljesen egészségesen születik a gyermek és csecsemő vagy kisgyermekkorában kap gyógyíthatatlan betegséget vagy mi éljük túl a gyermekünket . Ennek tudatában akkor inkább ne is szüljünk gyermeket? Mert ez is bekövetkezhet!

Szerintem felesleges elméleteket gyártani a felől, hogy melyik korban az ideális a gyermekvállalás.

Kétféle dolog létezik!

1. Vagy mindenáron akar egy Nő gyermeket és ennek érdekében mindent megtesz,

2. Vagy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne szülessen gyermeke!