Otthonszülés szabályozása óta volt már, aki élt a lehetősséggel?

Olyan jól szabályozták az otthonszülést, hogy lehetetlenné tették hivatalosan. Akinek ugyanis van otthonszülést kísérő gyakorlata, azok nem kaptak szakmakódot, bármelyik eddig csak kórházi szülést látott szülésznő vagy orvos ott lehetne otthonszülésnél, de velük meg senki nem akar szülni, hiszen azt se tudják, eszik-e vagy isszák.

Azóta is otthon szül, aki erre készült, csak most már szaksegítség nélkül. Remek törvény, gratulálok a megalkotóinak innen is.

Az a baj, hogy azok alkották meg a szabályokat, akik még soha nem láttak otthonszülést! A bábák véleményét - a külföldi gyakorlatot is! - semmibe vették, a nagytiszteletű doktor urak pedig dörzsölik a tenyerüket, hiszen nekik eszük ágában sem volt ezt az egészet könnyebbé tenni, egyetlen okból: pénz.

De most is születnek itthon kisbabák, csak az az ember, akinek nemzetközileg is elismert tudása és tapasztalata van ezen a téren, akit New Yorktól Helsinkiig, Berlintől Párizsig minden szülész és bába szaktekintélynek tart, az az ember nem mehet szülést kísérni, mert jelenleg is házi őrizetben van. No comment.:-(

Az otthon szülés témától kinyílik a bicska a zsebemben.

Aki ezt a módját választja a szülésnek, az bele sem gondol milyen következményei lehetnek. Hihetetlen felelőtlenség a babával szemben!

Másfél éve szültem kórházban, minden előre be volt biztosítva, le volt foglalva a műtő ha gond lenne, az orvossal előre pontról pontra mindent eshetőséget végigbeszéltünk, úgy látszott, hogy sima, gond nélküli szülés lesz. Végül császár lett belőle, mert a köldökzsinór nem engedte beékelődni a baba fejét. Szerencsére egészséges lett, bár egy kis gyógytorna rásegítés szükséges volt.

És a slusszpoén, hogy már van egy sérült gyerekem!!!!! Emiatt volt ez a nagy óvatosság. És lásd, még a maximális odafigyelés mellett is jöhet egy olyan előre nem várt akadály amit otthon nem lehet megoldani.

Ha valami elmebeteg ötlettől vezérelve úgy döntöttem volna, hogy ezt a picit otthon kívánom megszülni, akkor valószínűleg most lenne KÉT sérült gyerekem jobb esetben, rosszabbik esetben pedig az egyik a temetőben akár velem együtt. Remek lett volna!!!

Aki még nem szembesült károsodott gyermekkel, az fel sem fogja, hogy mit kockáztat.

Jól gondold meg, hogy mit választasz!

Még annyit!

Nekem sem volt egy leányálom egyik szülés sem, rossz visszagondolni rájuk.

Viszont egy szülés 1-2 óra, vagy 1-2 nap és vége. De egy beteg gyerek egy életen át tartó trauma, nem csak pár nap! Ezt gondoljátok végig!

Enni az étkezőben szoktam, főzni a konyhában, aludni a hálóban, fürödni a fürdőben. Mindennek meg van a maga helye, így hát értelem szerűen a szülésnek is.

Meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy a szülés nem csak az anyukáról szól, sőt, nagyrészt a kisbabáról szól, aki egy teljesen új világba érkezik. A kórházban nagyobb valószínűséggel kerülhetőek el a tragédiák a jobb felszereltség miatt, míg otthon nagyon sok rizikó van, amit lehetetlen kiszűrni.

Arról nem is beszélve, hogy genetikailag egyre kevesebb nő alkalmas a teljesen természetes szülésre, ami méginkább kizárná az otthon szülést!

Aki nem számol ezekkel, az felelőtlen, és önző, aki pedig gondol ezekre a dolgok, és ennek ellenére dönt az otthon szülés mellett, az nem kevesebbet tesz kockára, mint a saját gyermeke egészségét.

Megéri?

Kedves két utólsó válaszoló, elfogadnám a véleményeteket, ha egy fikarcnyi tudásotok lenne az otthonszülésről, de a hozzászólásotokból kitűnik, hogy semmi halovány fogalmatok sincs róla.

Egyébként az otthonszülés sok mindenről szól, de legelsősorban a baba biztonságáról! Akkor alkossatok véleményt, ha már mindent tudtok a témáról és akkor szívesen megvitatom veletek a dolgot.

Érdekes, hogy a világon csak ott veszélyes az otthonszülés, ahol még a szovjet minta uralkodik a kórházakban. Nézzetek utána nemzetközi szaktekintélyek véleményének, hallgassátok meg tőlünk nyugatra élő szülészorvosok gondolatait, nézzétek meg, hogy a WHO (egészségügyi világszervezet) miként vélekedik a dologról, nézzétek meg, hogyan és miként zajlik egy otthonszülés a világ bármely civilizált pontján, azután szívesen eszmét cserélek veletek. Addig nem.

Akik az első két választ írták: csajok, priviben megtaláltok, ha gondoljátok, illetve a blogomban is. :-)

Láttam már néhány videót otthon szülésről, de őszintén szólva túlzottan nem vonz, hogy otthon, a hófehér bőrkanapén, vagy a nappali szőnyegén vajúdjak, esetleg a fürdőkádban (eddig ezt a 3 konkrét esetet volt szerencsém végig nézni).

Az pedig, hogy az otthon szülés hol elfogadott, nagyban függ a térség infrastruktúrájától, Afrikában például abszolút megszokott, mert nincs lehetőség egyébre - illetve csak ritkán.

Sajnos mi egy fogyó társadalomban élünk, így nem engedhetjük meg magunknak azt a "luxust" hogy felesleges kockázatot vállaljanak az édesanyák a gyermekük egészségét illetően.

Mellesleg Geréb Ágnest sem viccből ítélték el, de erről tényleg ne vitázzunk.

Látod, itt a probléma: megnéztél pár felvételt a youtube-on vagy hasonló helyen, az otthonszülés szakmai hátteréről semmit nem tudsz, de ítélsz.

Geréb Ágnest pedig a világ minden pontján ismerik és elismerik, csak a saját hazájában bánnak vele szégyenletes módon.

Igaz, Semmelweis doktort is agyonverték a diliházban, most meg az egész világ ismeri a nevét és nélküle egészen máshol tartana az orvostudomány.... Magyarország már csak ilyen. Mindenkit, aki kicsit többet tud, mint mások, gyorsan a sárba kényszerítünk, hátha akkor saját kicsinységünk majd kevésbé tűnik föl. Szánalmas.

A férjed ott volt veled a szülésnél? Jó volt, hogy lehetőséget kaptatok rá? Képzeld, ha nincs Geréb Ági, akkor ez sincs. Annak idején ő csempészte be először az apákat a szülőszobába, kapott is érte... Ma meg már az az elfogadhatatlan a legtöbb ember számára, ha az apuka nincs jelen.

Még valami: sérült gyerekekkel dolgoztam, mielőtt megszülettek a sajátjaim. Egyikük sem otthon született. Viszont a többségüknél a sérülés egyértelműen visszavezethető egy, a születésekor elkövetett műhibára.

Ezek az orvosok ma is háborítatlanul praktizálnak.