Volt-e halálfélelmetek szülés előtt vagy közben?

Halálfélelmet nem éreztem, arra valóban nincs idő, de kettőnél a kitolásnál éreztem azt (nem félelmet) hogy na itt a vég meghalok, addigra meglett a baba, 3.-nál meg az utolsó 1 órában gondoltam hogy ezt már nem birom ki belehalok.

Mindig a nagyim jutott az eszembe, aki 8 gyereket szült, hogy mikor majd azt érzed hogy nincs tovább akkor meglesz a gyerek. :) És valóban igy volt.

igen. 20 órát vajúdtam, és alig tágultam, ezért oxitocint kaptam. az generált olyan fájásokat, hogy még. nem is ez volt a baj, hanem mielőtt bekötötték volna, kérdeztem a dokit, hogy ha bekötik, onnantól még mennyi idő klb, mire kijön. és erre azt mondta, lehet akár 10 óra is....na amikor elkezdőstek ezek a borzalmas akármik, akkor gondoltam, hogyebből 10 óra? 10 darabot se bírok ki, nem hogy 10 órán keresztül ezt (5-6 perces azért még bírható intenzitásúból lettek hirtelen 1.2 perces iszonyatosan erős fájások). szóval akkor meg voltam győződve hogy meghalok. amikor jött egy egy fájás, akkor csak shorítottam a férjem kezét, és azt mondogattam, hogy nem bírom, meghalok, meg jaj ne megint kezdődik. a bekötéstől 3/4 óra múlva meglett a baba, és amikor tolni kellett (3 vagy 4 tolásra kinn vlt), már nem fájt, de előtte biztos voltam benne, hogy nekem befellegzett.

2,5 éves kislány anyukája + 40+4 km

(őszintén remélem, most nem kell majd megint ez a sz@r oxitocin)

Nekem halálfélelmem volt, a kitolási szakban. Mert olyan mértékű fájalmat éreztem, hogy biztos voltam benne, nem érem meg a végét.

Nem is emlékszem a szülés végére, az utolsó fél óra úgy ahogy van, kiesett. Azóta sem tudom felidézni, a szülésznő mesélte el, hogy mi történt. Csak arra emlékszem, hogy egyszercsak a kezembe adták a babám.