Aki már császárral szült, miért vágyik a természetes szülésre?
Nekem fordítva volt, az első volt természetes, fájdalomcsillapítás nélkül, a második nem tervezett császár lett. Azóta nem értem, hogy akik a kockázatok miatt szülhetnének császárral, miért akarnak sokan másképp szülni. Számomra a természetes szülés iszonyat volt a császárhoz képest anno.
Amúgy azt egyáltalán nem pártolom, hogy akinél nem indokolt, császár legyen, ne értsetek félre.
Ezt én sem értem, igaz, nekem még csak egy császárom volt.
De mivel képtelen voltam természetes úton megszülni az első fiamat (8 órányi oxitocin injekció után semmit nem tágultam), így eszembe sincs erőltetni azt ami nem megy. Ha lesz legközelebb, akkor azt is császárral szeretném. Nem vágyom újabb egész napos kínlódásra, hogy "de mindjárt meglesz a hatása az oxinak", és "hamarosan jönnek azok a fájások, mert ismét emeltük a dózist", és nem szeretném mégegyszer azt átélni, ahogy a 8. óra vége felé a doki és a szülésznő lázasan keresi a szívhangot, fordítanak jobbra-balra, hogy meglegyen amit keresnek, és mikor végre megtalálják azonnal tolnak befele a műtőbe, miközben én zokogok, hogy ugyan életben marad-e a babám?
Na ez nekem nem hiányzik mégegyszer, én beláttam, hogy alkalmatlan vagyok a természetes szülésre, így legközelebb eleve császárra fogok készülni.
Pedig az elsőnél olyannyira nem arra készültem, hogy a várandósság alatt egy szót nem olvastam a császármetszésről. Meg sem fordult a fejemben, hogy az lesz a szülésem vége...
Én sürgősségi császárral szültem 2 éve az ikreimet, most (a napokban) természetes szülésre készülök.
Több oka is van annak, hogy miért szeretnék "simán" szülni. Egyrészt a császár egy hasi műtét, komoly beavatkozás. Ha lehet, nem szeretném, ha újra vágnának, varrnának. Másrészt én az a típus vagyok, aki az első pillanattól kezdve szeret(ne) a gyermekével lenni. Császár esetén csak megmutatják, majd elviszik és kb. fél nap múlva láthatom újra. :( Harmadrészt nehezebben indul be a tejtermelés, ami szintén nem egy leányálom...
A sürgősségi császáromat lelkileg elég nehezen éltem meg. Nem abból a szempontból, hogy én emiatt kevesebb vagy rosszabb anya/nő lennék, mert ez eszembe se jut. Szimplán szerettem volna megélni mindazt, ami egy szüléssel jár. Ehhez képest "csak" 5 óra vajúdás jutott (természetesen a gyermekeim és a saját egészségem mindennél fontosabb, ezért nem is kérdőjelezem meg a császár indokoltságát).
Ha van rá lehetőségem és minden körülmény adott (nem nagy a baba, megfelelő a hegem stb.), akkor inkább a természetes szülést választom. Tudom, hogy ez sem egy egyszerű menet, de még mindig jobb (számomra), mint ha a műtőben kötnék ki...
Tudom, hogy ez az én véleményem és sokan nem így csinálnák, dehát nem vagyunk egyformák és ezért mindenkinek más a fontos, elsőbbrendű dolog (a szülésnél is).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!