10hete szultem. Neha uresnek erzem magam. Mi ez? Mas kismama is van igy ezzel?

Első vagyok.

Itt lakom Pesten, a barátnőim lekoptak a terhesség alatt. Párom nagyon sokat dolgozik, a baráti társaságunk pedig úgy gondolja, hogy ha valahol baba van, azoknak nincs is már társadalmi élete. Engem is leköt a lányom, 10000%-os figyelmet igényel, de ettől még beleférnének a felnőtt kapcsolatok is. Senkire nem tudom itt hagyni a babát, olyan, mintha egyedül álló anya lennék. :(

A kórházi szobatársaimmal tartjuk a kapcsolatot, de találkozni nagyon nehéz, mindenki vidéki. Szívesen barátkoznék más kismamákkal, de nem ismerek a környékünkön egyet sem. :(

Nem az hiányzik, hogy én legyek a figyelem középpontjában, egyszerűen csak nagyon magányosnak érzem magam és ennyi. Attól, hogy így érzek, még nem jelenti azt, hogy nem szeretem a kislányomat és nem tölti ki az időmet, de bizony én is szívesen elmennék vásárolgatni, még úgy is, ha viszem a babám magammal, mert ha nincs velem nekem is hiányzik, de azért egy felnőtt ember társasága mégis csak más.

Nekem 2 gyerekem van, ráadásul mér nem pici babák(11 és 2 éves) de soha nem elégített ki az, hogy anya vagyok.

Nagyon sok dolog érdelkel, imádok utazni, jönni-menni, néha elvonulni.

Szerintem ez természetetes, azért mert any lettél, még nő, még ember is vagy tele érzésekkel, végyakkal.

Az élet része anyává válni, de nem szabad megrekedni azon szinten és mindent feladni!!