Szent Borbála szülészeti osztályáról tapasztalatok? Tatabányai

Dokik közül vannak nagyon kedvesek, és persze kevésbé kedvesek is. Nekem fogadott orvosom volt, de ha nem lett volna, aznap az ügyeletesnél is szívesen szültem volna, mert ő is egy nagyon jó doki.

Szülésznők is kedvesek, bár akad 1-2, aki sajnos csak pénzért kedves.

A csecsemősökkel viszont nem voltam megelégedve. Ott egy fiatal lány volt, aki kedves volt, és segített is, a többiek le se sz@rtak. :(

Mint a másik válaszoló is írta, nincs külön vajúdó. Amíg nem voltak fájásaim (szivárgott a vizem), addig sétálgattam a folyosón, megkaptam a beöntést, zuhanyoztam, stb. Aztán miután bekötötték az oxitocint -mivel nem lettek fájásaim- meg rám tették az NST-t, onnantól kezdve végig a szülőszobán voltam. Néha kimentem pisilni. A férjem velem volt majdnem végig. Az elején nem hívtam még, mert gondoltam, hadd aludjon. Éjfélkor kezdett el szivárogni a vizem, 5 körül kötötték rám az infúziót, a férjem 7-re ért be. De legalább reggelizett. :)

Én vittem a babának bodykat, mert a kórházi kis ingek borzalmasak. Vihetsz rugit is, ha akarsz, én a kórházi angol pólyát adtam a saját body fölé. Tökéletesen megfelelt. Adnak pelenkát, popsi törlőt, krémet, hőmérőt. Ezt is vihetsz, én is vittem, de inkább a kórházit használtam, hogy ne a miénk fogyjon. :)

Amit viszont nem adnak, az a törölköző. Szóval azt vigyél a babának. Meg én nem itattam pohárból, amíg nem jött meg a tejem, én vittem cumis üveget is.

A szülőszoba amúgy szerintem egészen kellemes, már amennyire egy szülőszoba az lehet. :) Nekem azért tetszik, mert kicsi. Jól fel van szerelve, én pl. majdnem végig labdán vajúdtam. Ha nem lett volna, hát tuti belehalok... Összesen 12 órát vajúdtam, állva nem bírtam volna ki. Feküdni nem nagyon engednek, mert sokkal többet használ, ha állsz, vagy ülsz. Könnyebben jön a baba.

Ha esetleg ezen kívül van még valami, akkor kérdezz nyugodtan.

Ja, és a kórházi kaja elég változó, mert van, amikor tök finom, de van olyan is, amikor rá sem lehet nézni. :D

Adnak ilyen kamilla tea szerűséget, csak sokkal enyhébb. Szóval inkább kamillás víz. A lányom nagyon szerette, mindig meg is itta. Mondta is a csecsemős nővér, hogy nem baj, mert nem veszít akkor sokat a súlyából a baba, ráadásul az hamar keresztül is megy rajta, szóval igya nyugodtan. :) 3140-nel született, és csak 3090-re fogyott vissza. Annyival is jöttünk haza.

Betöltöttem vasárnap a 40. hetet, hétfőn megvizsgált a doki, és szerda reggel kellett befeküdni. Aznap éjszaka a kórházban el is kezdett szivárogni a vizem. Csütörtök délre lett meg a lányom, hétfőn jöttünk haza.

Az első éjszaka bevitték a babát, hogy tudjak pihenni. Délre lett meg ugye, aztán fél 3-kor toltak ki az osztályra. Kérdezték, mikor hozzák, mondtam, hogy 1 órát még pihennék azért. Fél 4-kor kihozták, ismerkedtünk. Aztán olyan fél 7 felé jött be a férjem, hozott pár cuccot, akkor vitték el a babát. Én utána megfürödtem, megvártam a vizitet, és fél 9-kor már aludtam is. Szerencsém volt, aznap éjjel egyedül voltam a szobában. Másnap hajnalban hozták vissza a babát, olyan 1/4 6 körül. Onnantól kezdve végig velem volt. Mondjuk az első közös éjszakán elég sokszor sírdogált még. És pont aznap éjjel szült két nő, ők lettek a szobatársaim. Gondolom annyira nem tudták kipihenni magukat szegények. De a 3. éjszakán az én lányom már nagyon jól aludt, csak szopizni kelt fel. De akkor meg a szobatársak babái sírtak. :) Szóval nem nagyon lehet pihenni, de nap közben azért néha jutott rá idő. Csak azért nem volt egyszerű, mert 3 babából az egyik biztos sírt. :)