Anyukák akik a debreceni klinkán szültek? Lenne pár kérdésem!

külön van mama és baba vizit ez a legmarkánsabb különbség

de ahány kismama annyi sztori.

mindenki kedves és normális persze ha Te is olyan vagy volt már sok üvöltözés .

Én is jó szájízzel távoztam egyedül az élelmezés nagyon gázos szinte ehetetlen az étel 5 ágyas szobában olyan asztal hogy ketten épp elférnek a kaja ehetetlen és délben ebédidőben volt vizit meg oltás ami után vígasztalod a babát alig ettem.

amúgy nincs gond.

Én 2 éve szültem ott és pár napon belül fogok megint.

A szülőszobán nagyon kedves,normális volt mindenki,a szülésznő egy angyal volt!Szülés után rögtön mellre tették a babát,majd elvitték megvizsgálni de utána fél órán belül visszakaptam,jöttek,hogy segítsenek szoptatni még rögtön ott a megfigyelőben.Apa is velünk lehetett végig.

Mikor lekerültem a gyermekágyas osztályra ott már nem volt minden ilyen szép.A nővérek általánosságban nemtörődömök és bunkó,lekezelő stílusban beszélnek mindenkivel.Nekik a baba-mama szoba azt jelenti,hogy Te csinálsz mindent,és ha még kérdezni mersz akkor jó esetben odalöknek vmi választ és jó esetben nem derül ki később a válaszukról,hogy hülyeség volt(bocs,tapasztalat).

Viszont felhatalmazva érzik magukat,hogy kérés nélkül pont abba szóljanak bele amibe mondjuk neked is megvan a saját véleményed és szokásod.

Ja,a zárójelentésünket elrontották mert februári dátum helyett június szerepelt a szülés idejeként és mikor szóltam,h javítsák ki engem küldözgettek emeletről emeletre a javításért,ill. azért,h találjak egy orvost aki végre aláírja az újat mert dokit azt nem mindig lehet ám találni az osztályon(úgyhogy jó,h kórházban,elvileg biztonságban vagyunk odabent:-( ).Így nekem 2 óra! szobrozásba került,míg jött vki és aláírta a javítást amit eleve ők rontottak el!!!!Eközben a nővérke ücsörgött a kávéjával a szobájukban.:-S

Az étel tényleg pocsék volt de ez a legkevesebb.Én tiszta ideg voltam az ottani bánásmódtól és alig vártam,h hazajöhessünk.Bár a szülőszobáról csak jókat mondhatok.

És remélem,h ez a helyzet 2 év alatt pozitívan változott!

Röviden megpróbálom. A sógornőm sztorija lesz. :)

Vasárnap reggel érkeztek, a magzatvíz egy része elfojt, fájások sehol. Bent borotválás, beöntés (semmi rossz élmény), aztán a szülőszobán méhszájtágító kúp. Egész nap szinte semmi. Aztán kapott még egyszer ilyen bogyót. Olyan este 8 felé indult be az ipar, és másnap de. 10-kor született meg a Kicsike! Közben kért hajnal 5 felé egy epidurált, mert már nem bírta, de a béna nő elszúrta, a spinális térbe is beszúrt, de hatása nem volt, mert az anyag "elfúvódott", viszont onnantól már meg sem moccanhatott...:(

Kb. reggel 8-kor már tolók jöttek, de addigra már annyira elfáradt, hogy nem volt ereje igazán nyomni.

A vége vákuum lett, jó nagy gátmetszéssel, amikor a gumiharangot felnyomták, elájult...

A baba köldökzsinórja nagyon rövid volt, a vákuum leszippantotta vele együtt a méhfalról a méhlepényt is... Na, ez rettenetesen gázos szitu volt...

Utána 24 órás megfigyelés a szülőszobán a 2 óra helyett...

A csecsemősök bunkók voltak, nem segítőkészek, az is rossz élmény volt, meg maga a szoptatás... 3 napig csak sírt.

első vagyok!

Szomorú hogy ilyen megtörténik egy szülés folyamán. Gondolok itt az ájulásra és a "nemtörődömségre".

Leírom itt inkább privi helyett, hogy több jó legyen mint rossz. Egyébként a férjem végig velem volt és azt hiszem ez is sokat nyomott a latba mivel a megjelenése maga olyan, hogy tartanak tőle. Semmi rossz, csak nagyon határozott jellem :).

Az első sztori: Hajnali fél 5 fele érkeztünk. A szülésfelkészítőn azt mondták hogy az első bejáraton menjünk be, erre a mentőbejáróra értették. Na mindegy kiszálltam, beszálltam a kocsiba elég erős fájásokkal.

Végre beérkeztünk. Megnézték a szívhangot, gyors öltözés. Ilyen hogy beöntés...nem volt idő, pedig éjfélkor kezdődtek a fájások.

Akkor senki nem szült így mindenki engem "ugrált körbe".

3 doki volt (közbe megérkezett a reggeli váltás), szülésznő, nővérke, apa. Egész stáb :).

Az ügyeletes doki aludt, szóltak neki és azt mondta szó szerint: 6-ig vonza az ágy! De 5 perc múlva 6 lett és tényleg jött a doki. Szóval semmi bunkózás.

6:51-kor megszületett a lányunk. A végére elfáradtam, pedig csak 7 óra volt az első fájástól kezdve. Összeszerelték a vákumot, de már nem volt rá szükség.

Aztán lekerültem kb 4 óra után szobára. Segítőkész volt mindenki azt hiszem. A kaja tényleg vacak, de azt a kis időt kibírja az ember.

Kovács atyaúristen adjunktust külön ki kell emelnem, mert okozott nekem pár nap idegeskedést. Bunkó volt (remélem egyszer olvassa) és elég sok negatív dolgot tudok róla mondani, de ami mellette szól, hogy ő tanított arra, hogyan kell a babát mellre tenni és így 1 éves korig szoptattam. Ami nagyon nem tetszett, hogy azt mondták nem megy a szoptatás és ezért a gyereknek nincs elég pisis kakis pelenkája. Plusz még 1 napot maradtunk bent, persze tök feleslegesen, meg még engem is halálra idegesítettek. Egy frissen szült, kimerült anyukának meg nem feltétlen ahhoz van ereje, hogy megvédje magát.

Férjem előkapta, "leosztotta", erre normálisan megnézte a gyereket és kiderült, hogy nem nem kap elég tejet a kicsi...ez hosszú nem részletezném. Amúgy azt hallottam róla (többektől), hogy szeret így kifogni 1-1 emberkét és míg ott van b@szogatja. Akkor pont én voltam ez. Valószínű egyébként, mert 30 éves létemre, ha azt mondanám 18 vagyok bevenné bárki. Szóval gyereknek semmi baja és rá 2 órára zárójelentéssel a kezünkbe távoztunk.

Második: Második kislányunkkal pár nap túlhordás után amnioszkópia vizsgálaton mondta a doki, hogy sárga a magzatvíz és menjek fel szülni.

Felmentünk a férjemmel, beöntés, adatfelvétel, zuhany...stb, aztán megkaptunk egy fakkott ahol jól elbeszélgettünk. 11-kor mentünk be a fakkba, 12:55-kor született a bébi, úgyhogy nem sok bajuk volt velem.

Alig telt el egy kis idő mondom szerintem olyan 10 perces fájásaim vannak és jöttek burkot repeszteni egyik fájásnál. Aztán nagyon beerősödtek a fájások és mondtam, hogy nem bírok kérek valami fájdalomcsillapítót. Ezt csak azért jegyzem meg, mert a dokinak mondtam, hogy elsőre sem volt idő, szerintem most sem lesz idő ilyesmire(éreztem valahogy). Erre mikor kértem az epidurálist azt mondta, hogy tudta hogy feladom az elveim. Erre megvizsgált, aztán csak ennyit nyögött ki: -toljuk át. A második lányom kb. 2 nyomásból kint volt, de abszolút még el sem fáradtam.

A megfigyelőből alig 1 óra után le akartak küldeni, de tényleg jól voltam. Levittek szobára, senki nem első gyerekes anyuka volt, úgyhogy senki nem kért segítséget semmiben. Néha ránk néztek és annyi. Egyszer az egyik ápolócsaj megjegyezte, hogy vasárnap Kovács adjunktus atyaég lesz és ha nem lesz rendben minden, akkor ihaj csuhaj :).

Én meg bemutatkoztam és mondtam, hogy szeretettel várom :).

Mondanom sem kell felénk sem nézett. 4 nap után hazajöttünk :).

Ekkor 1 dolog húzott fel nagyon. Egyik reggel szóltak, hogy vigyem a kicsit vérvételre. Persze reggel 6-7 óra lehetett. Mivel kicsit nehezebben indult meg a tejem (szerintem a szülésindítás miatt), sokat voltam fent hajnalban is. Fáradt voltam és mivel nem pattantam azonnal bevágtatott egy nővér és ő viszi a gyereket. Na én ahogy bírtam mentem utána. Mivel a bébi még nem szopizott sűrű volt a vére és nehezen vették le. Össze vissza szurkálta. Legszívesebben akkora fülest lenyomtam volna a csajnak, hogy csak füstöl. Ráadásul a vérvétel nem lett jó vagy mi...

Szóval összességében pozitív, ami negatívum volt az máshol is előfordul. Most szombaton lesz 1 éves a kisebbik lányunk :)

Bocs hogy hosszú lett. Ha kérdésed van írj akár priviben is.