A vajudás az azt jelenti, hogy tágulsz?

Hogy milyen érzés?!Mit tagadjam,elég fájdalmas volt.Legalább is nekem.Hajnali 3 kor burkot repesztettek,utána nem sokkal elkezdődtek az igazán erős toló fájások.Tegyem hozzá,hogy nem tágultam rendesen(alig 3 ujjnyira voltam nyitva).Olyant éreztem,mintha nagyon erősen ki akarna törni ott lent a baba(mint a kakilási inger,csak sokkal erősebb).Én próbálnám kitolni,de még nem megy-de akkor már nem éreztem semmi szúrást nyilallást a hasamban mint előtte.És a végén a doki vacuumot rendelt el és azzal segítette ki a babócám.

Nem elriasztani akarlak :-) ez az én élményem.

Készülj föl,hogy nagyon fájdalmas,de a legcsodálatosabb dolog is egyben.Komplikáció mentes szép szülést!

A vajúdás azt jelenti, hogy a méhszájad (nem a hüvelyed) elkezd kitágulni annyira, hogy a baba átférjen rajta. Ez egy elég hosszadalmas folyamat, és bizony nagyon fájdalmas. Van akit kevésbé visel meg, van akit jobban. A fájások fokozatosan sűrűsödnek, és erősödnek. Nagyon erős menzi görcshöz tudnám hasonítani.

Nekem nagyon fájt, de így utólag visszagondolva elviselhető. Csak jótanács, hogy a légzésre nagyon figyelj majd, és tanuld meg, hogy mikor hogy kell lélegezni, mert nagyon sokat segít! Nekem sajnos már csak a szülőszobán mondta a szülésznő.

Amikor elindul kifelé konkrétan a baba, a tolófájásokkal, az pont olyan érzés, mikor egy jó keményet kell kakilnod (bocs, de nem tudom máshogy írni), de nem akarna kijönni. Itt viszont nyomnod kell! Kicsit olyan érzés, mintha mindened ki akarna szakadni ott alul, de megnyugtatlak, hogy nem fog, és ez így normális. Ennek a nyomásnak az eredménye lesz a gyönyörű kisbabád. :)

Én a vajúdásra azt írnám, hogy sűrűsödnek a fájások, és közeleg a szülés. Mert sajna sokan vannak, akik vajúdnak, de nem tágulnak-bár a célja ez lenne a természetes folyamatnak.

Én könnyen vajúdtam, nem viselt meg. Délután fél 3-kor burkot repesztettek, elvittek előkészítésre-na onnan alig tudtam visszamászni- ráültettek a labdára, de csak pár fájást bírtam ott ki-nekem nem volt kényelmes. Felfeküdtem az ágyra, és 3 fájás után szóltam, hogy itt lesz valami:-) A szülésznő megerősítette, hogy igen, készek vagyunk, hívta a dokit, odakészített mindnet, és mondta, hogy engedjem, jöjjön aminek jönnie kell.

Én is azt tudnám mondani, olyan, mintha ki akart volna szakadni belőlem valami. Ez nem is fájdalom, inkább fura érzés. Amikor jön a baba, az feszít, baromira, tényleg olyan, mint egy igen komoly székrekedés, se tudod, hogy pár nyomás és kint lesz.

Este fél 6-re meglett a kicsi:-)

Neked is hasonló gyors, könnyű és pozitív élménnyként megélt szülést kivánok.