Rosszul esne ha a ferjed nem kiser be a korhazba?
Egy eve ezen a napon pakoltam osze es masnap vonultam be a korhazba inditasra.Akkor derult ki hogy a parom nem kiser be,igy anyuval mentem.
Akkor nem tunt olyan remesnek de igy viszagondolva...
foleg mikor a nover mondta hogy adjam ki a privat cucom es bucsuzak el a ferjemtol..de o nem volt ott csak anyum.
Nálunk amikor mentem befeküdni akkor felvetette,hogy mivel azokban a napokban kezdett új munkahelyen nem kísérne be...Elvisz a haverja,furin néztem rá,úgyhogy eljött velem.Apás szülés volt,viszont a babát nem vele hoztam haza.Igen furcsa volt amikor a sógorom kezébe adta a csecsemős a lányunkat,hogy itt van érted apa....Meg tudom érteni a rossz érzéseidet emiatt.
Viszont ami megtörtént,az megtörtént,tényleg fontos momentum lett volna ez a közös életetekben,de ha így esett,akkor már nem változtathatsz rajta.Ne is törd rajta a fejed.
De ha van benned egyéb emlék is ami miatt úgy érzed,hogy más dologban sem áll ki melletted,nem támogat,nem számíthatsz rá,akkor viszont beszéljétek át ezeket a dolgokat.Lehet változtatni a hozzáállásán,csak türelem,idő,és kitartás kell....
Hát nekem baromi rosszul esne, elvileg a babát két ember vállalja, minimum, hogy az apa legalább a lelki támogatásban és jelenlétében kiveszi a részét a szülésben vagy a látogatásban.
Az én férjem sem lesz bent a szülésnél (én nem szeretném), de el sem tudom képzelni, hogy ne vinne be, vagy ne izgulja végig a folyosón amíg a pici kibújik, vagy nem jönne be minden nap hozzánk látogatóba vagy ne vinne minket haza.
Ő is ugyanúgy izgul és ugyanúgy várja a babát mint én!
38 hetes km
koszonom a valaszokat.
igy a torteneteket elolvasva eleg banalis a problemam.
Itthon elbucsuztunk egymastol,annyi hogy nem kisert be.szerintem azert mert azelott soha nem kellet egymastol bucsut vennunk egy napra se(8eve elunk egyutt)es felt hogy elerzekenyul,nem szereti kimutatni az erzeseit,foleg nem masok elott.
azt hiszem lezarom ezt a dolgot.
azert az durva hogyha masnak kellet volna kihoznia korhazbol,elhiszem hogy az mar fajo dolog.
Mindannyian mások vagyunk.Nekem például nem esne rosszul,mert utálok búcsúzkodni.
Nálam is úgy van,hogy az érzelmeimet mások előtt nem mutatom ki.(rossz példa de temetésen se tudok sírni,akármilyen közeli rokonom is volt) Egyszerűen nem megy.
Párom szeretne elkísérni,de nagyon messze van a kórház és autóval fogok menni.Egy útja nem vastagon jön ki 2000 forintból.Ja ez mind azért van,mert a Félegyházi kórház nincs már,Szegedre kell mennem.(prog.császárom lesz)Aztán meg valószínű,hogy látogatni is csak egyszer tud majd bejönni,vagy ha a szüleinél alszik,akkor minden nap,de akkor meg az otthonunkkal mi lesz?Meg a kutyával,macskával stb.Őket se hagyhatja ott.(Szomszéd nem megoldás)
Nálunk ez a helyzet.
nagyon rosszul esne.
el se tudom képzelni. még ha nem is apás szülés, nem tudom elképzelni, hogy ne várakozzon mondjuk a folyosón vagy az udvaron.
Mitől különbözik az, ha valaki nem megy el a babáért és a kismamáért a kórházba a végén attól, ha nem megy be a szülésre? Ugyanolyan nem törődömség, én úgy gondolom. Persze, lehetnek más okok, betegség, munka, stb. De ugye az apukának jár ilyenkor 5 nap, azt hiszem.
Az én férjemnek kellett volna kimennie külföldre, fontos utazás, de lemondta, mert szülni megyünk majd. Ez a legfontosabb neki, a családja.
Még sosem láttam a férjemet sírni a 10 év alatt, ő sem szereti, ha látják, ahogy elérzékenyül. De már előre mondja, hogy fél, hogy elsírja majd magát:) Micsoda kifogás. Emiatt nem bemenni?
Nekem ez igen is bántó lenne. Bár eleve nem választottam volna ilyen férfit magamnak, akire a legnehezebb és a legcsodálatosabb pillantokban pont nem számíthatok és nem támaszkodhatok. Pedig be fog jönni a kórházba anyukám is. De a férjem a legfontosabb és neki is akkor ez lesz a legfontosabb, már alig várja.
A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 10:54
Csatlakozom, dettó ugyan ez a véleményem!
Engem ugyan bekisért, bent is volt, amíg lehetett, vaklármával mentünk be, csak éjjel lett meg a kicsi, ő meg hazajött a nagyhoz.
Viszont engem az jobban bánt, ahogy az egy hét alatt viselkedett, kinézett.
Szó szerint szégyelltem, ahogy megjelent, ahogy a holmimat hozta vitte...
Az első csemeténél nem volt itthon, mikor menni kellett, várni nem akartam rá, így a szomszéd srác vitt be, és mivel "jókezekben vagyok" csak délután ért be a kórházba, ott is szétcsúszva, csak a bosszantásomra volt ott, nem támasznak. Akkor is baromira örültem, mikor megláttam, egy egy látogatás alkalmával...
Sajna ezek a férfiak, ez van:((((( vannak akik nem tudnak mit kezdeni a terhes/szülő/kórházban lévő párjukkal, max az idegosztályra kerülünk miattuk. Most inkább örülj a kicsinek, aki már egy éves nagy gyermek. Legközelebb meg nem lesz ilyen malőr a párod részéről talán, ha igen, akkor Ő is olyan, akinek ez nem megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!