Megrepedt a burok!? Végre elindult!?

Hát, végül nem 17én érkezett meg a kicsi lány, csak 18án, de akkor mint a villám, az igazi vajúdás 2óra volt, 10perc a kitolás:)

Amit magzatvíznek hittem csak cervikális nyák volt, és még az ügyeletes főorvos is azt hitte m.víz, buroksapkával. Konzílium, és mivel a másik doki nem látott szivárgást, még a fájások is eltűntek:S, kint kaptam egy kényelmes ágyat, de nem túl messze a szülőszobáktól.

Egész nap semmi sem volt, csalódott is voltam nagyon, de végül éjfélkor a kislány úgy döntött kijön.

Minden szülés előtt állónak ilyen szülést kívánok, mint amilyet nekem sikerült megélni. Nevetve, táncolva vajúdtam, észre sem vettem, amikor fáj, a kicsivel beszélgettem, hogy segítsük egymást, én lazítok, ő pedig helyezkedjen, vagy dúdoltam neki/magamnak.

Annyira nyugodtan születhetett meg, hogy fel sem sírt, csak nézelődött, és nyöszörgött egy aprót "itt vagyok, élek, sziasztok" 10/10es agparral. Nyoma sincs, hogy született, nem nyomódott meg, nem lett csúcsos, vagy lapult a fejecskéje.

"élénk" újszülött lett, kis kíváncsi, hatalmas szemekkel, hangja csak akkor van, ha éhes, de akkor nagyon. Kis mosolyalbum:)

Köszönöm a sok sok szurkolást. Akik előtte vannak, nektek is nagyon szép könnyű szülést, akik már túl vannak rajta azoknak jó babázást.

Szia,

Volt méhtisztítás, tocsogós betadines vattás áttörlés volt csak.

Nem kellemes az biztos. Ha a lepényt hiányosnak ítélik akkor van komolyabb küret szerűség