Létezik, hogy előbb jön a tolófájás, mint a teljes tágulás?
1 hónapos a kislányom, de őszintén még csak most jutottam odáig hogy feldolgozzam a szülést. Eszembe jutnak dolgok és elkezdett foglalkozatatni valami.
A szülésem röviden, éjjel 11-kor elfolyf a víz, majd 1-1,5 óra kezdődtek az enyhe érzeteim, ez pedig folyamatosan erősödött, olyan reggel 5-6 körülre már 5 percesek voltak. Eleve bent voltam a kórházba, így nem volt egyéb dolgom mint vajudni. Senki nem zavart, nem is nagyon vizsgálgattak, persze rám-rám néztek de kb ennyi. Reggel 9 körül hirtelen mintha hullám suhanna rajtam végig érkeztek a tolófájások, ekkor már szinte egyfolyó fájásaim voltak. Akkor jöttek be hozzám és mondtam hogy ugye érzem már az ingert, meg mintha már közeledne is kifelé a baba. Fel kellett feküdnöm a szülőágyra, de arra emlekszem hogy azt mondta a doktorúr hogy kb 3 ujjnyi.
Akkor és azóta sem foglalkoztatott ez, csak most bevillant és nem értem hogy jöhettek már ekkor a szinte megállíthatatlan tolófájásaim, hiszen nem voltam még ezek szerint “kész”. Úgy tudom szülésnél a méhszáj 4ujjnyi, 10 cm. De javitsatok ki, ha nem így van.
Ezután nem tudom ez változott-e, mert az egyik szülésznő később elmondta hogy a doltorúr kicsit rátágított+ volt egy illeszkedési gond is, amit megsegített. 10 óra után született meg a lányom. Kb 3-4 tolásra. De az már nem volt vészes. Viszont eléggé megviselt fizikailag, kivul belül varrni kellett (gátmetszésem volt, belüle pedig kicsit szakadtam). Sokáig nem tudtam eldönteni miért lett nekem ez ennyire rossz, mert mások kb hozzámképest rohantak a folyosón szülés után. Én meg még 2 hét múkva is épphogy le tudtam ülni. Az aranyerem is egy borzalom volt.
Kicsit úgy érzem visszagondolva hogy nem voltam “jól időzítve”. Ilyen van?
válasza:Szerintem az nem tolófájás volt. Nincs olyan, hogy rosszul van időzítve.
A gátmetszés meg nekem pl a kórházban még nem fájt. Nem tudom miért. Szaladgálni nem tudtam, mert annyira szédültem, hogy örültem, amikor már a wc-re meg vissza tudtam menni kíséret nélkül.
Na de otthon 4-5 nap után... Akkor nem tudtam ülni, totyogtam,mint valami pingvin, nem bírtam elviselni a betétet sem (inkább eldobható pelenkázó alátéten feküdtem meztelenül amikor csak lehetett). A létző összes habot, fújókát, fagyasztós betétet, minden vackot megvetettem a férjemmel, de nem értek semmit. 6 hét után lett jobb.
Amúgy a 10 óra első szülésre szerintem jó idő. Én már 3 napja nem aludtam a 15-20 perces fájásoktól, mire megszületett a kisfiam. A 10 perces fájásoktól még 14 óra volt vissza. Én nem is tudok erre a kérdésre válaszolni, hogy mennyi ideig vajúdtam, gőzöm sincs mikortól kellett volna számolni.
Ne gondolkozz a dolgokon túl sokat utólag. Az a lényeg van egy gyönyörű kislányod, a többi emlék meg elhalványodik. 15 hónapja szültem, én már nem tudom felidézni pontosan a fájdalmat, részleteket meg hogy mi mikor meg hogy történt egyáltalán. Csak annyi van még, hogy brutálisan fájt. Akkor azt mondtam, hogy soha többet, nem értettem hogy lehet valaki annyira hülye, hogy több gyereket szül, minden héten, aztán minden hónapban kb a baba 6 hónapos koráig arról emlékeztem meg, hogy X hónapja ilyenkor szenvedtem... Aztán most mégis második babával próbálkozunk.
Köszi a választ! Nagyon aranyos vagy amúgy.
De biztos vagyok benne hogy az volt, olyan elemi erővel söpört rajtam végig és nem is tudtam visszafogni. Mikor fel kellett feküdnöm akkor is csak mondták hogy nyomjak, nem nyomjak…de ez ugyebár nem olyan egyszerű… 😃
Nekem is gyanus volt amit utólag végiggondoltam hogy nem tágultam ki teljesen.. és mégis már igazából sehogy sem tudtam visszatartani a dolgokat. Pedig mondták..hogy mikor mikor ne. Nehéz volt nagyon mert nagyon erősen jött az inger. Ezért biztos vagyok benne hogy csak tolófájás lehetett. :)
De nem agyalom túl, csak még igazából néha belémhasít az egész, kicsit szürreálisnak látom kivülről. Jó is volt meg nem is. Egyenlőre nem vagyok benne biztos, hogy még egyszer végigcsinálnam.
A kislányomnak nagyon örülök, a legnagyobb ajándék a földön🥰🩷🩷🩷 de ezt a szülést még lehet egy ideig emésztgetem majd…
válasza:Igen. Ezt nevezik rohamos szülésnek, ami éppen ezért probléma, mert viharos gyorsasággal megszületik a gyerek, de a nő még nem tágult ki eléggé.
Következmények: gátszakadás, külső-belső hüvelyszakadás, egy csomó öltés, és alapvetően ez egy veszélyes folyamat mind szülőnőre, mind az úsz-re nézve.
válasza:Van ilyen, igen. Az első szülésemnél nekem sem volt még teljesen elsimulva a méhszáj, mikor már tolófájásaim voltak. (További) oxitocinnal rásegítettek, és kérték, hogy még ne nyomjak. Hát, életem legrosszabb élménye volt, de végül sikerült visszatartanom a nyomást míg végre teljesen szabad volt az út. Nekem gátmetszés vagy sérülés nem volt, de így sem tudtam szaladgálni szülés után :D
A második szülésemnél is előbb jöttek picit a tolók, de mivel akkor gyakorlatilag pillanatok alatt nyílt centiket a méhszájam, minden beavatkozás nélkül, ezért nem kellett sokáig türtőztetnem magam nyomás ügyben.
válasza: válasza: válasza:Nekem az első szülésnél előbb jött a tolófájás, a méhszájam még nekem sem volt teljesen nyitva.
Mondta a szülésznő, hogy ne nyomjak még, mert az olyan a babának, mintha egy falba verné a fejét. De első szüléssel én teljesen pánikban voltam, jött a fájás, nyomtam.
A kisfiamnak hetekig sötétlila majd halványlila volt a fejtetője, mert annyiszor nyomtam neki a "falnak"
Engem is varrtak, fájt ülés, fájt a pisilés, kakilas, hajolás, ágyban fordulás, a baba emelése, minden.
Most a második szülésem meg úgy zajlott, hogy reggel 7-kor felfeküdtem az ágyra, felvették az adataimat, mondták, hogy ha úgy jobb, menjek sétálni.
Ekkor jött egy tolófájás, az ötödikre, reggel 8 óra 3 percre kint volt a babám :D
S utána tényleg épphogy csak nem rohangáltam. Semmi sem fájt.
Nagyon köszönöm a válaszokat. Őszintén szólva kicsit megnyugodtam, hogy nem éreztem akkor teljesen rosszul a dolgokat. Sokáig hibáztattam magamat a sérüléseim miatt. Mert annyira mondták hogy ne nyomjak, vagy mikor nyomjak..és egyszerűen nem tudtam megcsinálni, főleg mikor elkezdődött a tolóinger. Hiába mondták és értettem is hogy mit kellene, olyan erőteljesen jött az érzet, hogy én keptelen voltam visszafogni a nyomást. Sokat gondolkoztam azóta hogy ez mennyire béna dolog volt tőlem, néztem korábban videókat is (Hadas Krisztával szülésekről). És rengeteg szülőanya ebben nagyon ügyes, valahogy tudja kontrollálni az eseményeket. De nekem abszolút nem ment. Mondták is hogy ez szakadáshoz vezethet és veszélyes, de arra gondoltam hogy basszus akármit csinálok én ezt nem tudom visszatartani. Aztán valahogy ezen túljutottunk, utána már valóban nyomni kellett, akkor szerencsére meg is lett hamar a baba. Engem amúgy ilyen bódításban varrtak, szerencsém volt. A babám sem lett lila, vagy kék, teljesen rendben van azóta is. De bevallottam magamnak utólag, jó, hogy túlvagyok rajta, és már a sebeim is nagyjàból begyógyultak, tudok ülni, nem fáj semmi. Bár házaséletet természetesen nem élünk még. Majd ha az orvos is rábólint. Jelenleg azért nem ez foglalkoztat bennünket a legjobban szerencsére :) viszont azt érzem hogy még csak most kezd lassan normál érzetem lenni.
Azt hogy más anyák hozzám képest rohantak a folyosón azt nagyon idézőjelben gondoltam. Ez akármilyen gyorsan vagy “könnyen” mehet valakinek akkor is hatalmas terhelés egy szervezetnek. Csak meglepödtem mert azt mondta mindenki és olvastam is hogy császár után 1-2 hét amig picit jobban lesz az ember, de természetes szülés után néhány nap és javul. Na nyilván velem nem így volt és azóta tudom hogy nem feltétlen kell ilyenre számolni, de valóban voltak anyák akik úgy sétálgattak szülés másnapján mintha kb semmi sem történt volna😃 én ahhoz képest igazi vert sereg voltam.
Egyébként volt egy rohamszülés..de ők be se jutottak a kórházba. Onnan tudom hogy éjjel jött a szobánkba egy anyuka. A második babája otthon valami 1,5 óra alatt született meg, nem értek volna be a kórházba, úgyhogy el se indultak. A mentők hozzák be őket mikor már megvolt a baba, amugy minden rendben volt velük :)
Na ő már akkor úgy sétált esküszöm mintha csak boltba jött volna. Az durva volt. Mi többiek meg nyalogattuk a sebeinket, ki milyet.
De persze nem ez a lényeg. Itthon vagyunk mindketten épen egészségesen. De nekem érdekes volt olvasni és fontos is amiket írtatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!