Nyugtasson meg valaki! Mt tegyek, hogy nyugodtabb legyek?

Két császáron vagyok túl,májusban jön a 3. Az első nap elég nehéz,nekem személy szerint nem ment az oldal fekvés,tehát ülve tudtam csak szoptatni.Van háj a hasamon,és nagyon húzódott a súlytól lefelé,ezért a sebem is jobban fájt.Fogtam a hasam,rátartottam,és úgy közlekedtem. De az 5.napra már szinte szökeltem!! :D 10 naposak voltunk,mikor mentünk sétálni,és ki voltak akadva a falubeliek,hogy milyen jól tartom magam! Többnyire fejben dől ez el. Aki elhagyja magát,már bent a kórházba,és egész nap fetreng,mert fáááj a hasa...az nehezebben épül fel.Totyorogni kell sokat,sétálgatni,lazulgatni. :)

Sok sikert kívánok! :)

Szia! Ne izgulj, nem lesz olyan vészes. én 14 hónapja szültem császárral farfekvés miatt, nem programozott volt, hanem magától indult be a szülés, és amikor kitágultam akkor vittek át a műtőbe. Szerintem tök jó volt így, a tejem is egyből beindult, és a szülés élménye sem maradt ki. A műtét tényleg volt nem gáz, az érzéstelenítés sem. Az első felkelés szörnyű volt, rosszabb mint a vajúdás, de tudtam hogy mennem kell, mert a babámnak szüksége van rám és ez nagyon sok erőt adott. aztán minden felkelés egyre könyebb lett, és először hihetetlen lesz, de tényleg minden nap egyre kevésbé fog fájni, én másnap már szaladgáltam a folyosón, harmadnap már felkelni is pikk pakk felkeltem. Nem kell félni, túl lehet lenni rajta, és cserébe még egy gyönyörű pici babát is kapsz! :)

Jó egészséget és gyors felépülést!

Császár után (ha érzéstelenítéssel műtenek) arra vigyázz, hogy ne emelgesd majd műtét utána fejedet! Én nem sokat, de azért emelgettem és után három napig olyan fejfájásom volt, hogy majd megvesztem tőle. Rosszabb volt a fejfájás, mint a műtét!

Amúgy tényleg ne aggódj, én nagyon féltem a császártól, sírógörcsöt kaptam, amikor a doki közölte, hogy a baba faros és így császározni fog. Aztán a baba mégiscsak befordult, és ekkor készülhettem a természetes szülésre. El is indult szülés, aztán egy kicsit sem tágultam hosszú órák után, így végül mégis megcsászároztak. Hát akkor már megváltás volt a műtét. S az első napokban valóban nehezebben mozogtam, de hamar felépültem.

Most már nem félek a császártól. Bár jó lenne majd a második babát természetes úton megszülni, de ha akkor is császár lesz, akkor már simán beletörődöm.

Szia!

Az első babámat sürgősségi császárral szültem, nem tágultam, a babának rossz volt a szívritmusa...

Az első felkelésnél úgy éreztem nem bírom ki, nagyon magam alatt voltam, főleg lelkileg (nem "akartam" császárt). Az első napokban alig tudtam felkelni, menni, pedig sokat kell sétálni, úgy könnyebb utána a mozgás. Talán 2 hétig tartott ez a letargia, utána sikerült összeszednem magam és nemsokára fel is épültem.

A 2. babámnál mindent megtettem, hogy ne hordjam túl, mégis úgy alakult és újra császározni kellett. Nagyon féltem, de sokkal jobban viseltem. Olyannyira, hogy mindenki hitetlenkedve nézett, azt mondtam már az első nap úgy mentem mint azok akik simán szültek. Valóban sokkal könnyebb volt, már maga az első felkelés is. Ez pontosan 1 hete volt, azóta kiszedték a varratot is és nagyon jól érzem magam.

Van abban valami, hogy ezek a dolgok a fejben dőlnek el, tényleg sokat számít hogyan állsz hozzá. Nincs 2 egyforma műtét, 2 azonos állapot, de ha úgy döntesz hamar megakarsz gyógyulni, akkor az sokat segíthet:)

Minden jót és ne aggódj!

szia

3-az szültem császárral. az első volt a legszarabb, de másnap már lépcsőztem, 10 nap múlva a férjemmel dolgoztam az asztalos műhelyében. a 2. és 3. még ennél is jobban ment. az első nap szar. én nagyon szédültem. mozogj sokat az első napokban. akkor hamarabb helyreáll minden. menj sétálni a kórházban kb. óránként

off:

Miert engedtek, hogy fajjon a fejetek??

Ezt nem ertem....teljesen egyszeru modja van a megszuntetesenek.....

5 hete császároztam. Nem éppen kellemes a lábadozás, énis egész nap sétáltam mert nem tudtam visszamászmi az ágyra. De ülni tudtam, míg a gátmetszésesek nem...

Pár nap után jobb. Igaz engem altattak, és mikor felébredtem, szó szerint megdöbbentem a fájdalomtól.

De amint meglátod a babát rájössz, hogy totál megérte.

Utolsó vagyok. Úgy nyugodhatsz meg, hogy a babára gondolsz. Én a vajúdást is úgy vittem végig.

Gondolj bele. Mindezt Őérte teszed. Hidd el amint a kezedben lesz minden fájdalom értelmet nyer!