Miért nem kérnek sokan fájdalomcsillapítást szülés közben?

Szerintem ez nagyon sokakban függ az adott nő fájdalom küszöbétől. Én gyerekként is nagyon sokszor hallottam akár többször szült anyukáktól is hogy, ha tehetnék epidurálist biztos nem kérnének. Kolléganőm azóta is szenved pedig 8 éve szült.

A sok negatív hallottak alapján adott volt hogy én azt nem fogok kérni. Mindenfelé fájdalomcsillapító nélkül szültem és nem nevezném magam mazochistának. Gyors és mondhatni fájdalommentes szülés volt, a varrást sokkal jobban éreztem és volt kellemetlen pedig akkor kaptam érzéstelenítőt.

Szerintem ezt mindenki maga érzi és tudja hogy szüksége van-e rá.

Én úgy indultam neki, hogy annyi féle fájdalomcsillapítás létezik már, majd kérek valamit, ha elviselhetetlen lesz a fájdalom. Aztán mikor ott voltam, akkor az volt, hogy fájni fáj, de messze nem elviselhetetlen. Várok még. Még mindig teljesen kibírható. Várok még. Aztán meglett a baba. Nem érzem magam mazochistának.

A másodiknak ugyanúgy indultam neki, és ugyanúgy nem jutott el a fájdalom olyan szintre, hogy elviselhetetlennek tartsam, szóval nem kértem ott se semmit. Pedig az indított szülés volt.

Aztán, hogy kívülrôl nézve mennyire vágtam szenvedô arcot, azt nem tudom.

Én is mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül szültem, de nem azért mert mazohista lennék.

Nálunk sincs elég aneszteziológus a kórházban, csak a császárhoz jön át másik osztályról.

Valami féle kábító hatású fájdalomcsillapítót adnak, de kihangsúlyozzák, hogy csak 1x , jól gondolja meg a kismama mikor kéri.

Na, én mire oda jutottam, már nem kaphattam. Megvizsgáltak reggel, 2 cm-re voltam nyitva, 3 óra múlva a következő vizsgálatnál pedig 9 cm, ekkor már nem adhattak. Így alakult, úgy gondolom az epitől biztos jobb volt így, mászkálhattam, tusoltam, azt csináltam vajúdás alatt ami jó esett, valószínű ezért is tágultam ilyen gyorsan.