Mi a legnagyobb problémátok, vágyatok a saját testetekkel kapcsolatban szülés után?

Semmi. Elégedett vagyok magammal, gyerek előtt se volt semmi ilyen határozott kívánságom.

Semmi. A testem jelzi, hogy egykor valami megváltozott, mert kihordtam egy gyereket. Striás a hasam, van császárhegem, kisebb kötényhasam. Büszke vagyok rá, és nem szégyellem.

Hogy hizzak már végre. Semmi nem változott, lapos a hasam, nincs striam, kicsi de formás mellem volt, 3 év szoptatás után is az maradt. Viszont nem tudok hizni..es már nagyon zavar 52 kg, 174 centihez.

Az egészet kivágnám a kukába úgy ahogy van és kérnék egy másikat.

Rajtam van plusz 10 kiló, amit szoptatás alatt felszedtem, de ha csak egy picivel is csökkentem a CH bevitelt, nem elég a tejem. Pedig nem csokikat eszem, hanem barnarizst meg zabot meg hasonlókat. Striás lett a hasam, elég csúnya, de azzal még együtt tudnék élni, ha minden más jó lenne. Sápadt vagyok és karikás a szemem, néha visszanézek egy 2 évvel ezelőtti képet, és úgy nézek ki ahhoz képest, mintha végstádiumos rákos lennék. Csajosabban akarok kinézni, fodrászhoz menni, de abszolút nincs erre se fizikai, se mentális kapacitásom. Újra egy önálló ember szeretnék lenni, nem a maradék valamiből, amit a gyerekem meghagyott.

Alapvetően a testemmel nagy bajom nincs, nem változott jelentősen, vagy ami változott, azon viszonylag könnyű változtatni (szétnyílt hasizom pl, tornázni kell/ene/). Egyedül, ami külső segítséget igényel majd, az a mellem. Még szoptatom a második gyereket, de lassan már 4 éve szoptatok gyakorlatilag szünet nélkül, és még nincs vége, ez sajnos meglátszik a mellemen. Kíváncsi vagyok, milyen lesz, mire teljesen elhagyjuk, de az biztosan látszik, hogy egyformák már tuti nem lesznek :D Szóval én a végső állapot figyelembe vételével megfontolom majd az orvosi beavatkozást. Minden mással viszonylag elégedett vagyok, nem tökéletes semmim sem, de nem rosszabb (inkább jobb), mint volt.

Én a szülés előtt voltam hasonlóan, mint a 3. válaszoló, nem tudtam hízni (170 cm, 53 kg). Mivel azt kevésnek tartottam már, így a mostani 62 jobban tetszik, igaz, hogy 2-3 kg-t most próbálok leadni, majd meglátjuk. Inkább a mellem változott hátrányára, ha egy dolgot kellene mondanom, szerintem azt kérném az aranyhaltól, hogy varázsolja vissza, de azért a mostanitól sincsenek álmatlan éjszakáim, tehát összességében szerencsés vagyok szerintem 🙂

Mindig is hasra hízós voltam és sajnos a terhességek után jócskán maradt. Hiába edzettem vissza magam 56 kilóra a pocak ott maradt. Ha csak egyet kérhetnék, akkor azt kérném, hogy a pocak tűnjön el.