Írtatok szülési tervet, vagy ott helyben mondtátok el, mit szeretnétek és mit nem?

Mindig megmosolygom ezeket a kérdéseket. Én is így indultam anno neki, aztán megtapasztaltam saját bőrömön a valóságot, ami pedig az, hogy darab-darab vagy. Te aznap ott csak egy x. számú nő vagy, aki így vagy úgy, de egészséges gyereket kell hogy világra hozzon és lehetőleg a legminimálisabb kockázat se legyen mindebben sem eü szempontból, sem a kórház támadhatósága szempontjából. Az, hogy milyen bánásmódban részesülsz, érezheted-e magad legalább picit különleges helyzetben (hiszen valljuk be, nekünk nőknek a szülés igen nagy dolog az életben), vagy sem, az többnyire az ott jelenlevő személyzeten fog múlni.

Az, hogy mondjuk indokolatlanul nem szeretnél szülésindítást, az a beszélgetés nem úgy fog lezajlani, ahogy képzeled, ahogy semmi más sem. Elmondod, hogy nem szeretnéd, majd az orvos zsigerből válaszol ha úgy alarja, hogy de túlérett a lepény, túl kevés a magzatvíz, blabla, kockázatos lenne nem indítani.

Mindenre van kész válasz. Arra, hogy miért lesz jobb neked az oxitól, miért lesz jobb a burokrepesztéstől, vagy akár a kézzel tágítástól és kitolásnál a könyökléstől... Miért kell ctg-n lenned állandóan és pisilni is kikéredzkedned, stb. Ezek jellemzően olyan válaszok, amire laikusként, egy kiszolgáltatott helyzetben, fájdalmak közepette nem tudod azt mondani, hogy én jobban tudom és akkor sem. Mert nem akarod veszélybe sodorni a babádat és nem akarsz konfliktusba keveredni kitartóan. Mindent megkérdeznek, de ha egy beavatkozást indokoltnak vélnek, akkor kapni fogsz olyan alátámasztást, amit te "laikusként" nem fogsz tudni megítélni, hogy valóban igazolt-e. Szóval innentől kezdve az egész csak egy nyálverés.

A második szülésemre én emiatt készülök magán intézményben fogadott szülésznővel. A biztonság érzet miatt, a kicsit talán kisebb kiszolgáltatottság érzet miatt és azért, hogy megismerjen és támogasson a nagy pillanatomban, ne csak egy darab legyek aznap a sok közül neki. Anno ügyeletben szültem, mással kezdtem szülni és mással fejeztem be, majd reggel mire az osztályra mentem, megint más bocsátott el. Az elsővel még volt időm megbeszélni mit hogy szeretnék (indított szülés volt). Mire a második jött, már csak sodródtam az árral.

A férjem végig ott volt, tudta mit szeretnék, de ő is patt helyzetbe került az okok sorakoztatása miatt állandóan, így nem maradt más, mint a beletörődés.

Szépek ezek az elképzelések, csak a valóság tök más. Szülészeten dolgozom, és az a tapasztalatom, hogy minél inkább uralni akarja valaki a saját szülését, minél inkább elhatározza előre, hogy mit nem akar, annál inkább nem szokott sikerülni.

1. El szoktam mondani az először szülőknek, hogy a jó fájás az az, mikor meg kell állni, támaszkodni kell valamire, és a fájás alatt csak szuszogni tud, nem tud a kérdésekre válaszolni, csak ha vége a kontrakciónak. A menzesz jellegű görcs, a picit fáj a derekam, az alul fáj a hasam nem rendes fájás. Ennek ellenére rendszeresen bejönnek jóslófájásokkal akár többször is. (Félreértés ne essék, ezzel természetesen semmi probléma nincs! Nyugodtan jöjjön be, hiszen ez a dolgom, megvizsgálom, megnyugtatom, hogy amit érez normális, de ez csak max a vajúdás passzív szakasza stb.)

Csak azt akarom ezzel mondani, hogy szép, hogy eltervezed, hogy majd 3 perces fájásokkal 8 centivel bejössz, de ez először szülők esetén a legritkább esetben sikerül, mert érhető módon azt sem tudja milyen a fájás, amint elbizonytalanodik, inkább bemegy a kórházba.

2. A vajúdás alatti sétálgatás, labdázás nagyon jó, minis mindig bíztatjuk a vajúdókat a függőleges testhelyzetre. A valóság meg az, hogy a legtöbb fekszik az ágyban, mert fáj, mert fáradt, és ha könyörögsz neki se tudod kiállítani legalább az ágy mellé, mert “nem bíííírok”.

3. Oxytocint nem adunk feleslegesen. Ha jól halad a szülés, miért kellene? Ha nincs fogadott orvos, miért akarnánk rajta minél hamarabb túlesni? Nekem nem baj, ha a következő műszaknak szül meg.

4. Igaz, te nem írtad, de csomóan jönnek úgy, hogy fájdalomcsillapítást aztán biztos ne. Aztán a harmadik rendes fájásnál már meggondolják magukat, akkor viszont aztán MOST AZONNAL, és teljesen ki vannak akadva, mikor teljesen jogosan nem tud jönni azonnal az anesztes, mert mondjuk párhuzamosan császármetszés van.

Nálunk szerintem elég nagy a “liberalizmus” (vbac, vba2c, apuka bejöhet a műtőbe, van szőrkontakt, eda, gátvédelem először szülőknél stb.), de sokszor látom, hogy ezek a tervek nagyon gyorsan leomlanak a vajúdás alatt.

43 jó lett volna nálatok szülni! Amíg az elsőnél legalább kicsit ácsoroghattam az ágy mellett és kaptam labdát, addig a 2., indított szülésnél annyit tehettem, hogy óvatosan az az egyik oldalamra fordulhattam a hátamról, de persze azt sem kényelmesen, hiszen jaj, elmozdulnak a tappancsok... Pisilni sem tudtam, feszt katétereztek, mert alapból úgy sem tudok pisilni, ha valaki a wc közelében van, nemhogy fekve közönség előtt...

#40