Kismamák, anyukák! Aki semmiképpen nem akart EDA-val szülni és nem is kért, milyen okokból nem tette?

Bennem fel se merült, hogy kérjek, bár nekem elég magas a fájdalomküszöböm.

Nagyon fájt a szülés amúgy, de nem bánom, teljesen felesleges lett volna az eda.

Mondjuk én nem vajúdtam sokat, nem is voltam fáradt, mire jöttek a tolófájások.

Most se fogok kérni edát, mára vagyok kiírva második babámmal.

Fel se merült...

Első szülésnél közben kérdezte a doki, mondtam, OK, adjon, de nem tudta bekötni többszöri próbálkozásra sem. A szülés már rég nem fájt, de a böködések helye iszonyatosan fájt még hetekig. Hát legközelebb már valóban fel se merült bennem, lehet bármilyen szuper arra a pár órára, ha utána hetekig ennyire fáj tőle a hátam, akkor inkább nem kell, simán túlélhető az a pár óra.

Elég gyorsan haladt a szülés és fel sem merült + nem is ajánlották fel.

Nem kötöttem ki előre hogy mit nem akarok mert tudtam hogy változhat de a lehető legtermészetesebben szerettem volna szülni és végülis csak oxitocint kaptam.

Én előre megbeszéltem a dokimmal, hogy abban az esetben, hogyha lehetséges, kérni fogom az EDA-t... jól tettem, mert első szülésem volt, indítottak oxival, burkot is repesztettek, de 10 óra hosszáig tartott, míg megláthattam a kislányunkat :))))))))))

Nem fájt a beadása, nagyon jó volt, mert tompította a fájásokat és a kitolásra maradt elég energiám, pedig az is elhúzódott... a hátam sem akkor, sem azóta nem fáj, fejfájásom sem volt... annyi, hogy miután összevarrtak, katéterel pisiltettek, de azt nem is éreztem...

Én csak ajánlani tudom, mert megkönnyítette a szülésem...

Utolsónak: az elhúzódó szülésed valószinűleg a mesterséges inditás következménye.

Katétert nem EDA-nál is adnak, az az elv, hogy vagy egyedül pisilni tudsz rövid időn belül (még a figyelőben), vagy katétereznek. Mivel totálisan el vagy zsibbadva lenn (ezért is nem tudsz pisilni...), ezért a katéterezés rendszerint nem fáj.

én nem is akartam kérni. ahogy a szülésznőm fogalmazott "a szülés a baba és a mama összmunkájának az eredménye. milyen az, ha az anya nem vállalja az ő részét".

én nem éltem meg szörnyen fájdalmasnak. amikor kezdett elviselhetetlen lenni, mindig jött egy lélegzetnyi szünet a fájások közt. a tolófájások meg kifejezetten élménydúsak voltak. éreztem, ahogy bújik ki a babám, és tudtam neki segíteni. csodás élmény volt! örülök, hogy átélhettem, részese lehettem!

Fel sem merült bennem akkor, hogy kérjek. Olyan szépen haladt amúgy is minden.

De előtte azt olvastam, pont az a baj az edával, hogy nem érezni rendesen a tolókat, így nehéz rendesen nyomni.

Másodjára sem fogok kérni. Egyáltalán nem vészesek a fájások. És gyorsan el is múlnak. A tolók meg olyanok, mintha nagyon kéne kakilni.