Vajúdásnál amikor már a végén önkívületi állapotban van a kismama a fájástól mikor és mitől tér magához?

én 20 órt vajúdtam, nem tágultam szinte semmit, vgén burokrepesztés és oxitocin kellett. a 20 óra kibírható volt, erős fájások voltak, de semmi extra. amikor megkaptam az oxit, utána jött egy 3/4 óra, ami leírhatatlan volt. sűrűn jöttek a fájások, de nem tudom hány, kb. 1 percesek voltak, konkértan meg voltam győződve hogy meghalok. mondogattama férjemnek, közben, hogy meghalok nem bírom ki...aztán amikor meghaltam volna, mindig elkezdett csökkenni a fájás intenzitása...aztán jött akövetkező. de nem tudom, hánypercenként, azt is csak azért tudom, hogy 3/4 óra, mert tudom hogy mikor kötötték be, és mikor jött k ia kicsim....amikor a végén jött a kitolás, akkor már nem volt olyan rossz, mert nyomtam, és valahogy nem éreztem hogy fáj. csak nagyon erőlködni kellett, mert a 20 óra miatt már alig volt erőm....valahogy csak kinyomtam azért, sztem 3 tolásra. és azonal, ahogy kijött, elmúlt minden rossz érzés, és ahogy rámrakták, a mellkasomra, már csak arra tudtam gondolni, hogy miylen édes ez a pici kis ufószerű lény, és ő a legszebb a világon. és örültem, hogy sikeresen megszültem, és neki sem meg nekem sem lett semi bajom. :)

22 hónapos kislány édesanyja