Ingyenes a kórházi szülés akkor is ha nincsen TB kártyám?

Vannak azonban olyan – felnőtt – menekültek (hiszen a kiskorúak tartózkodási hellyel is bekerülnek a Tbj. hatálya alá), akik nem kerülnek be a Tbj. hatálya alá, mert nem folytatnak keresőtevékenységet, illetve nem jelentenek be lakcímet. A Met. akként rendelkezik erre az esetre, hogy „[a]mennyiben a menekült és az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, elismerésétől számított 6 hónapig a 29/A. § szerint jogosult egészségügyi alapellátásra és külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra.”[57] A külön jogszabály a Metvhr., amelynek a 44. § (1) bekezdése értelmében „[h]a a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat véglegessé válásától számított hat hónapig egészségügyi ellátására a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult”.

A Metvhr. 26–28. §-ai alapján betegség esetén a társadalombiztosítási jogviszonyban nem álló elismert menekültek térítésmentesen jogosultak:

az egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

sürgős szükség esetén a szükséges járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket –, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;

a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve az állapot stabilizálódásáig szükséges vizsgálatra és gyógy­kezelésre, továbbá valamennyi, nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására;

sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;

terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra, illetve a Családvédelmi Szolgálat tanácsadásán történő részvételre, valamint a terhesség-megszakítás kérelmezésére;

külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90 százalékos vagy 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;[58]

betegszállításra, ha az egészségügyi állapot miatt a szállítás másként nem oldható meg;

az életkorhoz kötött kötelező védőoltásra.[59]

Az igénybe vehető ellátások tehát túlterjeszkednek a sürgős szükség esetén igénybe vehető ellátások körén, de nem fedik le az Ebtv.-ben foglalt ellátások teljes körét. Csak azok az ellátások járnak, amelyek sürgős szükség esetén vehetők igénybe,[60] valamint az ezt követően a betegségből való gyógyulásig, illetve az állapot stabilizálódásáig szükséges vizsgálatok és gyógykezelések. Speciális kedvezményezett terület a terhesgondozás és a szülészeti ellátás, valamint az életkorhoz kötött védőoltások.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az ellátások csak hat hónapig járhatnak a menekült részére, ezt követően már csak a Tbj. szerint lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásokra, és ha nem tud bekerüli a Tbj. hatálya alá, akkor nem lesz jogosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira (ugyanez történik az ilyen helyzetben lévő magyar állampolgárokkal is).

Abban a két esetben tehát, ha a) eltelt hat hónap úgy, hogy a menekült nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban vagy b) a menekült társadalombiztosítási jogviszonya létrejön a Tbj. alapján, akkor kikerül a menekültügyi rezsim hatálya alól, és kizárólag azokat az ellátásokat veheti igénybe, amelyek – az előző pont szerint – a Tbj. és az Ebtv. alapján járnak.