Ambuláns szülésről érdekelne vélemény/tapasztalat?

4#-es attól hogy eleget van mellen,nem biztos hogy eleget szopizik is aktívan vagy csak alszik rajta. Nálunk rakhattam én mellre, próbáltak segíteni is többen, védőnő is bent, konkrétan egyet szívott és aludt órákon át rajta szó szerint,pedig mindent is próbáltunk, ő kisebb volt,de van sajnos annyira besárgult baba,hogy nem fogod tudni,sajnos. Igen,nem kell ráhagyni,etetni kell,de van az a pici helyzet,amikor ez nem fog segíteni.

Kérdező én szorítok,hogy összejöjjön. 7# jókat ír, én is azt mondom első körben gyerekorvost kell olyat keresni,aki támogat.

"ő hazamegy, mert brutálisan kórházfóbiás, a pici marad amíg kiengedik (én nem tudtam, hogy ilyet is lehet, nem is igazán hiszem...)."

Hogyne lehetne. Ez olyan, minthogy a kisgyerekkel sem muszáj bent maradni szülőnek, csak a többségnek ez alap, hogy nem hagyja magára a gyerekét.

Egy ismerősöm nemrég szült, és koraszülött volt a gyereke (32. hétben kellett császározni). A babát 1 hónap után engedték ki, de ő nem maradt végig vele, csak pár napig, de bejárt 30 km-ről busszal, mondván ott a másik 3 gyereke otthon. Ilyen is van.

Nekem volt.

Csak szóltam, hogy megyek haza, és már pakoltam, mire bejöttek, és elkezdtek fenyegetni, hogy nem vihetem a babát. Persze hamar kiderült, hogy pontosan képben vagyok a jogaimmal, és utána nem próbáltak hülyének nézni. A legtöbb nőnél bepróbálkoznak. A végére azért próbálta a gyerekorvos meggyőzően alakítani az aggódást, hogy menjünk be, ha gond van, de nyilván ezt mondani se kellett volna. Hamar megkapta az oltást, és jöttünk is.

Baba teljesen jól volt, én is, bár császár után jöttem haza, szóval kissé megviselt voltam. Ma is így csinálnám.

Azért, mert ilyen esetben téged és a kicsit is a te felelőségedre engedik ki, azaz vállalod, hogy ha baj van, az a te hibád. A kórház így védi be magát.

Hülyén van megoldva ez tény...

Márciusban szültem a Sote-n, ott is volt egy szobatársam, aki 8 órával a császár után pakolt és ment. Próbálták meggyőzni, de nem voltak vele bunkók vagy ilyesmi.

Viszont éjszaka visszajött mert vérzett a vágás helye.

És akkor volt inkább probléma, mert őt a terhesphatológiára vitték, de oda nem vihette a babát, így akkor már volt némi veszekedés közte és a személyzet között, hogy minek ment haza.

Azért külföldön sem működik ez olyan gördülékenyen.

5 hónapja szültem Németországban.

Vasárnap este 23:00-kor kerültem be, hétfőn 15:15-kor született meg a gyerek.

Hétfőn este 9-kor kerültünk fel a szülőszobából a csecsemős részre. (Addig hármasban voltunk, néha benézett a szülésznő, hogy mi a helyzet?)

Kedden már minden bajom volt, haza akartam jönni, persze nem engedtek, saját felelősségre sem. (Komplikáció mentes volt a szülés, a gyerek is rendben volt..)

Tejem nem volt, tápszert nem akartak adni. Elkezdtem balhézni, hogy éhes a gyerek, adjanak már tápszert. (Vígasztalhatatlanul sírt, hiába volt mellen, nem segített)

Akkor hoztak egy mellszívó gépet, mert hogy én lusta vagyok mellre tenni a babám, pedig biztosan van tejem.

30-30 percet volt rajtam a gép.. Bámultuk egymást az ápolónővel, mikor végre letelt és egy árva csepp sem volt az üvegben, elhitték, hogy tényleg nincs tejem, úgyhogy adtak tápszert.

Szerdán reggel közölték, hogy akkor mehetünk haza. Össze is készülődtem, majd jöttek, hogy mégsem mehetek. Aztán beszélt velük a férjem is, mondták, hogy akkor mehetünk, majd visszajöttek, hogy mégsem mehetünk.

Akkor közöltem, hogy velem ne szórakozzanak, megyek, ha tetszik tetszik, ha nem, nem. Mondták, hogy rendben, de akkor legalább a papírokat várjam meg. Utána még egyszer bejátszották, hogy maradjak egy napot, de mondtam, hogy nem. Hazaengedtek, de a lelkemre kötötték, hogy pénteken visszaviszem egy vizsgálatra..(visszavittem természetesen)

Csecsemő és gyermekápoló a végzettségem, évekig dolgoztam otthon koraszülött intenzíven és csecsemős osztályon egyaránt, szóval semmi újat nem tudtak mondani/mutatni.