Az anya lelkiállapota befolyásolja a szülés beindulását?

Fiamnál minden volt kb a terhességem alatt. Ott összeomlott egy kicsit az életem. (Munkahelyelvesztés, házassági válság, halálesetek). Annyira magamalatt életemben nem voltam, mint az a terhességem alatt. Megis a kiirt napon született meg a fiam

Lányomnál 39+1-en voltam orvosnál (ügyeleten). Csinált egy uh-t, elmondta minden rendben, csak épp a baba baromi kicsi, 2.2kgnak becsülte. Valószínű beteg lesz. Ezt így kijelentette fapofával, majd otthagyott.

Én aznap annyit idegeskedtem, elmondani nem tudom. Éjjel be is indult a szülés, reggelre meglett a lányom. Aki mellesleg 3.3kg volt.

Van erre kutatas, hogy a szulest mi tudja leallitani, az egyik az ismeretlen kornyezet, a masik a rendszeres vizsgalas, a harmadik pedig, ha az anya nemerzi magat biztonsagban.

Szemelyes tapasztalatom is van errol, az elso gyerekem szuletesenel egyszemelyes vajudoban, nyugiban vajzdtam kadban este fel 10-tol. Ejfelre 2 centirol teljes tagulasig jutottam, akkor vizsgalt a szuleszno, es mondta, hogy menjunk a szuloszobara, johet a baba. Olyan befelefigyelos allapotban voltam, hogy tiltakozni semtudtam, pedig akartam, hogy minek elmenni innen a felhomalyos, kellemes szobabol. Atkisertek, mire ujra megvizsgalt 6 centi tagulast mert, es nemertette, mi tortent. Azota utanaolvastam, NollAndrea is ir rola pl. a Vajudastamogatas mindenkinek c. konyveben, hogy bizony visszafordulhat a tagulas stressz hatasara, es akar az egesz folyamat le is allhat. 5 oranyi irditas, fajdalom kovetkezett onnantol, mire sikerult ledolgozni ujra a maradek 3-4 centi, pedig elotte birhato volt…