Szülés után mikor kell/illik elmenni meglátogatni az újszülöttet és az édesanyját? Jogos a követelőzése? 400km-re vagyunk egymástól.
Barátnőm 10 napja szült. Gyerekkori barátság, 28 éve vagyunk jóban. Ő a kisebbik gyerekem keresztanyja. 400km-re lakunk egymástól. Nekem az egyik gyerek 3,5 éves, a másik 1,5. Segítségem nincs. Hétközben kellene mennem hozzájuk, mert hétvégén azokat várják, akik dolgoznak. Én itthon vagyok GYED-en, de a saját vállalkozásunkban dolgozom közben.
Egy nap alatt kell megjárni az utat (oda-vissza 800km), mert nem lehet náluk aludni.
A férjem hétfőtől vasárnapig dolgozik, határidős a projectjük, nem kap még 3 hétig szabadságot. A kicsit nem akarom vinni, szerintem 10 óra autózás sok egy nap egy 16 hónaposnak, a férjemre nam hagyhatom. A lányom barátnőjének édesanyja felajánlotta, hogy vigyáz a gyerekeimre, 8-20 óráig, elhozza a kislányokat az oviból, illetve a pici náluk lehet.5 gyerekkel lenne, a két ovis, a 16 hónapos kicsim, illetve az ő 4 hónapos ikrei.
A barátnőm minden nap legalább háromszor felhív, hogy mikor megyek már.Ma behisztizett (szó szerint sírt), hogy miért nem megyek már, biztos nem is akarok, illetve ha megyek, akkor miért nem indulok el 5-kor és miért nem maradok estig, éjjel úgyis jobb autózni. Amikor már szerinte elég bunkón azt mondtam, hogy értse meg, nekem nincs szolgahadam, egy ismerősnek meg hogyan varrhatnám a nyakába hajnaltól estig (22-kor szokott a férjem megjönni) a gyerekeimet és bocsánat, de nekem az én családom a felelősségem, na akkor lebunkózott és lecsapta a telefont.
Mit csinálok rosszul? De most komolyan! Ne kíméljetek, ŐSZINTE válaszokat kérnék. Mi egy barát kötelessége?
Amúgy a férje otthon van szabadságon, az anyósa főz minden nap, a sógornője bevásárol, postára megy,stb, az anyukája meg az első 4 hétben ott lesz vele, hogy segítsen ellátni a babát. Szóval nincs egyedül. Ezért nem értem a dolgot.
Megvan bennem a szándék, hogy menjek holnap, de max 12 órám van "megjárni" az utat, ennél több időt nem kérhetek egy ismerőstől.Végül is neki is van családja, az ikreket is max 8-kor fürdetni kell, stb.És tudom, milyen nehéz lesz neki 5 gyerekkel egyedül... Ez hatalmas felelősség.Félek is a dologtól, de bízom benne.
Nem is tudom, most hogy készüljek, mit mondjak a gyerekeknek, illetve az anyukának. Vagy vigyem el holnap a kicsit? Félek, hogy sok a 10 óra autózás. Felhívjam a barátnőmet, hátha lenyugodott? AAAhhh.... Nem tudom mit csináljak.
Ja, azt is kérdeztem, hogy mi lenne, ha amikor már nincs ott anyukája, akkor a kicsivel elmennék neki segíteni, a férjem maradna itthon a naggyal, ha nem akarja, hogy mindannyian ott legyünk. Vagy bérelünk valahol szállást és megyek, segítek amiben tudok, így biztos nem leszünk útban. De mindig az a vége, hogy én 3,5év alatt miért nem tudtam megoldani, hogy pár napra leszakadhassak a gyerekekről. Biztos nem is akartam, ezért most ő aki semmibe van véve....
Valóban nem akartam még soha napokra magára hagyni a családomat, még olyan kicsik a gyerekek! Illetve én kicsinek tekintem őket. És nagyon hiányoznának...
Biztos, hogy ezt a hisztit ki akarod szolgálni?
Biztos, hogy a saját gyerekeid, családod, magad el kell nyomnod?
Amiket leírtál én egyáltalán a barátság szót is megkérdőjelezném, mert az nemcsak egyoldalú dolog, az nem elvárások halmaza, hogy ha nem, akkor lecsapom a telefont.
Jóég! Már maga ez,hogy lecsapja! Lényegtelen, hogy szült nemrég, ez nem lehet ok rá!
Ha van netje, akkor szépen küldd el neki ennek a kérdésnek a linkjét, olvassa el, nézzen magába. Látni fogja, hogy mit össze kínlódsz a hülyesége miatt.
És remélhetőleg előveszi jobbik eszét és jóérzését és akkor elmentek, amikor majd megfelelő lesz.
Nekem is az a véleményem, hogy igencsak elszaladt az a bizonyos pasi a barátnőddel... Reméljük tényleg csak a hormonok, és hamarosan észre tér. Mondjuk eleve az taplóság, hogy ekkora út megtétele után nem tölthetsz ott egy éjszakát, és elvárná tőled, hogy éjszaka közepén vezess haza egyedül. Felelősségteljes, mondhatom.
Én a helyedben biztos nem szaladnék hozzá holnap. Te úgysem élveznéd a találkozást, mert úgyis azon járna az eszed, hogy sietned kell haza, vajon a másik anyuka hogy boldogul a gyerekekkel, vajon hazaérsz-e időre... Ami egyébként is kétséges, mer mi van, ha belefutsz egy égszakadásban, és 20-al tudsz majd csak poroszkálni, vagy belekerülsz egy dugóba, stb.
És egyébként miért akarja ennyire sürgetően, hogy odamenjél? Nem lehet, hogy ki van borulva, és csak egy jót akarna beszélgetni? Ha igen, akkor ezt telefonon is megtehetitek, hívd fel olyankor, amikor épp alszik a gyereked, a nagyobb oviban, hogy nyugodtan tudjál rá figyelni.
Az az igazság, hogy én is "elkényeztettem". Amikor 8 éve megszületett a kisfia, akkor havonta egy hetet ott voltam náluk. Kötetlen munkaidőben, a saját magam főnökeként meg tudtam oldani, hogy elmenjek és segítsek a háztartást rendben tartani, főztem, takarítottam, ha úgy volt, akkor elvittem a kicsit sétálni és ő meg aludhatott. Egy hetet volt ott anyósa, egy hetet anyuja, egy hetet meg valahogy kibírtak. 1 évig tartott ez. De azóta lett nekem is férjem meg 2 gyerekem.
Ezt az elszakadás dolgot meg lehet én fújom fel, de ő biztos nem fogadja el... :( Ő a nagyobbik 15 hónapos korában munkába állt, azóta gyakorlatilag az anyósáéknál lakik a kissrác. Onnan megy suliba, ott alszik, péntekenként megy haza.
Minden nap felhívom, hadd mondja el ami a szívét nyomja. 15 éve nekem is volt egy nagyon mély depressziós időszakom, végig mellettem volt, segített kimászni belőle. Ha ő nem lett volna, szerintem már nem is élnék... Annyira durva volt az az időszak....
de pl. ma 8,10-kor hívott, hogy akkor én most le se sz.rom a fejét? Épp akkor jöttünk ki az óvodából, mentünk a dokihoz oltásra, rohantam mert 8,30-ra kaptunk időpontot... És tényleg udvariatlanság volt egy későbbi időpontra átteni a beszélgetést, de tagnap is mondtam neki, hogy ma reggel nem lesz időm hívni....
14:36 vagyok megint.
Elég érdekes gondolkodású a barátnőd...
Mondjuk azok után, hogy a nagyobbik gyerekét képes így lepasszolni, akkor mondjuk nem csodálom, hogy a Te anyai kötelességtudatoddal nem tud mit kezdeni.
Hidd el, hogy Te teljesen normálisan felelősségteljesen gondolkozol. Ne legyen bűntudatod!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!