Körbe tudnátok írni,hogy milyen érzés a szülés? Császároztak és most megint nagyon zavar,hogy nem tudom mi vár rám..

Igen, tényleg annyira erősek a fájások. Még annál is erősebbek. De ez olyan, hogy hiába meséli valaki, az ember csak akkor érti meg, ha maga is átéli. Szerintem a fájdalmat nem befolyásolja, hogy volt egy császárod.

Nekem 3,5 óra alatt lett meg a baba, de így egyből nagyon erős fájásokkal kezdtem. Az utolsó 1-2 óra nagyon nehéz.

Első baba 7 óra, második 2 óra alatt lett meg.

A fájások erősödnek és sűrűsödnek. Nekem olyan volt mint egy nagyon erős menstruációs görcs. A derekam le akart szakadni. Én minden fájásnál úgy voltam, hogy csak 1 perc aztán pihi (a végén már nincs nagyon ez a pihi 2 fájás között), illetve a fájások alatt a légzésre koncentráltam. Ez sokat segített.

A tolófájás olyan mint a székelési inger, csak ezt nem tudod visszatartani. Aztán az utolsó fájásnál van a "tűzgyűrű", na akkor azt hiszed, hogy szétszakadsz alul. Aztán kibújik a baba és szószerint minden fájdalmat elvágnak.

Tolófájásnál nem éri meg sikítozni, mert elkiabálod az erőd a nyomáshoz (legalábbis nálam így volt) és próbálj meg a szülésznőre figyelni, általában segítenek a helyes légzésben.

Szülés után ha vágták, vagy repedtél, akkor varrnak, de ott max azt érzed, hogy húzzák a cérnát. Az meg csak fura érzés.

8 óra alatt lett meg a lányom, de igazából ebből ami igazán fájdalmas volt, az max 1-2 óra volt, a legvégén. Amire amúgy nem emlékszem, mármint megvan az emlék, hogy akkor ott erősen szenvedtem és kérdeztem a férjem, hogy nem lehetne-e visszamondani most már az előfizetést :D De magára az érzésre nem emlékszem. Amikor elkezdődött, akkor nekem egy erősebb hascsikarás érzése volt, amolyan bélgörcs-szerűség. Nem volt soha fájdalmas a menstruációm, szóval ehhez nem tudom hasonlítani. Viszont nekem az sokat segített, hogy mindig rákoncentráltam a fájdalom ívére, ahogy kezdődött, amikor tetőzött, és ahogy utána szépen enyhült megint. Aztán a szünet. Szépen rá lehet hangolódni amúgy, nekem nem volt nehéz befelé figyelni és elengedni magam, még úgy sem, hogy azért tényleg eléggé fájt. Könnyű és gyors szülés volt igazából, életem egyik legkedvencebb emléke :)

Annyi, hogy amikor az orvos mondta, hogy most lenne az ideje a gátmetszésnek, akkor kifejezetten kértem, hogy ne tegye, de addigra a tolófájások annyira erősen jöttek, hogy hiába mondta a szülésznő, hogy most ne nyomjak, lélegezzem el, a testem teljesen magától nyomta kifelé a babát, nekem ott már zéró ráhatásom volt a folyamatra. Aki jött is ezerrel, kicsit repesztette odalent a dolgokat. Ha lett volna metszés, akkor érzéstelenítettek volna, így viszont az volt az egész folyamatban a legfájdalmasabb pillanat, amikor szakadtak ott a dolgok. Nem lett nagy sérülés, de azon a ponton már az utólagos érzéstelenítés sem segített, szóval a varrásnál nem csak azt éreztem, ahogy húzta a doki a cérnát. Ennek ellenére másodszor sem fogok kérni gátmetszést. Hátha most a gátvédelem az sérülésmentességet is jelent majd :)

Mondjuk a hangoskodásnál nálam is mondták, hogy elkiabálom az erőm, inkább próbáljak meg csendes lenni, én nem éreztem azt, hogy hatékonyabban nyomtam volna, amikor arra koncentráltam inkább, hogy csendes legyek. Nekem így utólag inkább az az érzésem, hogy a szülésznőt és az orvost zavarta a hangom, és azért mondták, mert hogy így is megvoltunk össz-vissz 4-5 nyomásból, az is biztos. És sajnálom, nekem jobban esett a hangom is kiengedni. Idevágó hasonlatként a szex is jobban esik, ha nem arra figyelek, hogy most ne legyek hangos.

Nem lehet általánosítani. Minden szülés más. Ha valaki négyszer szül, akkor mind a négy más.

Nekem szülésnél a császáros heg nem akadályozott semmiben. Nem fájt, nem feszült. Semmi gond nem volt vele. A szülés fájt, de utána gyorsabban regenerálódtam, mit császár után. Így, hogy van viszonyítási alapom, inkább a sima szülés, mint a császár.

Mint sokan leírták már, mindenkinek más. Nekem rettenet fájdalmas volt.

Hajnali 5 körül indultak be a fájások. Indulás előtt még zenére táncikáltam, guggolásokat csináltam otthon, simán beszélgettem a férjemmel, hogy ettől vannak úgy oda a nők? Aha.. Kórház, burokrepesztés, és indult a buli. 3.5 óra volt, de sokkal többnek tűnt. Borzasztó volt, hánytam már a fájdalomtól, szerintem a vége felé kaptam egy kisebb sokkot is, mert vannak képkiesések. Nem tudom semmihez hasonlítani. Nekem erős menstruációs görcseim vannak, de az a közelébe sem ért a szülésnek..Tolófájás nekem már egyáltalán nem fájt, és ahogy kibújt a baba, az sem. Kicsit szakadtam, összevarrták, na az még kellemetlen volt. Aznap még nagyon remegtem valamiért, utána már simán felkeltem, ültem, sétáltam, hamar felépültem belőle.