A szülés kevésbé fájt és pozitív élmény maradt. Érez így valaki?

Drágám azért olvasol annyi rosszat mert az a való élet,

Durva erős menstruációs görcs

Fáj a tágulás

Vajludás

Az össze varrás főleg ha gátmetszésed van

Ha nem 3 ikreket vársz aki kipottyan belőled 3 perc alatt,akkor igen is készítsd fel magad arra,hogy fájni fog

Hát nézd, kérdező, ahogy az első írja, azért olvasol annyi ilyen élményt, mert a szülés tényleg baromira fáj, sok nő életében ez a legfájdalmasabb élmény. De azért a többségben nem hagy olyan maradandó nyomot, traumát, hogy ne vállaljon második gyereket.

Szóval felesleges parázni, túl kell esni rajta és kész, ott már úgyis egy olyan állapotban leszel, hogy amúgy eszedbe sem fog jutni, hogy féltél, csak sodródsz majd az eseményekkel. Nekem nagyon durva szülésem volt, majdnem egynapos vajúdás, oxi, annyira fájt, hogy meg sem éreztem, mikor gerincbe beadták az érzéstelenítőt. Kiabáltam is, azt éreztem nem fogom kibírni, mert soha semmi nem fájt még ennyire, de végül kibírtam és most 3 hónappal később már alig emlékszem rá. Tudom, hogy fájt, de azt is tudom, hogy túlélhető.

Én elájultam szülés közben úgy görcsöltem, hánytam is,sok vért vesztettem

Császár lett belőle

Figyelj, most már nincs visszaút. Az a gyerek úgysem marad bent. Én is fostam szülés előtt, főleg a fájdalom miatt. De miután elfolyt a magzatvizem, csak sodródtam az eseményekkel. Igen, pokolian fájt, azt hittem, ottmaradok a szülőasztalon. De túléltem. Csak arra gondoltam (két üvöltés közt), hogy hamarosan vége.

Szerintem ez főként a média hibája. Mármint az, hogy sok nő nem is tudja, hogy milyen egy valódi szülés. Egy csomó sorozatban azt látom, hogy jön a fájás, nyögnek egyet, majd meséli tovább az életét, meg vígan elcsevegnek vajúdás/kitolás közben. Aztán 2 nyomás és már adják a kezébe a babát. Ha meg az utca közepén jön a baba, vagy mondjuk egy liftben, akkor is simán levezeti apuka a szülést (közben telefonban az orvos) és semmi komplikáció. Ez az, ami nagyon félreviszi az embereket.

Ha megfogatsz tőlem egy tanácsot, nézz légzésgyakorlatokat. Nekem sokat segített volna ha nem az üvöltözéssel vezetem le a fájdalmat, aminek eredménye, hogy ketten könyökölték a hasam, mert semmi erőm nem volt már kitolni a fiam.

Nekem nem volt rossz élmény, egyszer szültem eddig, epidurális nélkül. Málnalevél teát ittam, datolyát ettem a szülés előtti pár hétben, úgy voltam, hogy veszítenivalóm nincs vele. Légzésgyakorlatokat azt én is csináltam a szülésfelkészítőn is, terhestornán is, ha eddig nem tetted, nézz utána, tényleg sokat segített, lehetőleg az is nézze/gyakorolja veled, aki ott lesz segítőd a szülésnél, mert könnyű elveszíteni az önuralmad. Olvastam azt is, hogy segíti a tágulást, ha elképzeled fájás közben, ahogy nyílik a méhszáj- mégha humbug is, próbáltam erre koncentrálni. Javasolták, hogy ne feküdjek, sétáljak, labdán üljek, az is segít. Így összesen 7 óra alatt megszültem, viszonylag könnyen. Nagyon féltem tőle, mert nehezen bírom a fájdalmat, hajlamos vagyok elhagyni, sajnálni magam. Itt azonban annyira átjárt az izgalom, hogy hamarosan láthatom a babámat, hogy ez hajtott előre, erőt adott. Meg lehet, hogy csöpögősen hangzik, de az is segített leküzdeni a félelmet, hogy belegondoltam, hogy hány millió nő megcsinálta ezt az évezredek alatt, és milyen jó érzés lesz közéjük tartozni. Bízz magadban!

https://www.youtube.com/watch?v=4X_eGa04CCc

Ezt a csatornát sokat néztem, annyira pozitív, megnyugtató és természetes hozzáállása van a szüléshez ennek a nőnek.