Mit csinàltatok mikor megtudtàtok, hogy elindult a szülès?

Hajnalban ébresztett az első fájás. Először azt hittem, csak a baba rúg furán, nem is foglalkoztam vele. Aztán hasmenésem volt, 1 óra alatt 4x mentem ki vécére. Aztán ültem a kanapén a sötétben, cikkeket olvasgattam, 9gag-et böngésztem, mértem a fájások közti időt. 3kor ébredtem, 7kor már kezdtem megijedni, mert erősek is és sűrűek is lettek, szóval akkor ébresztettem a férjem, ő addig békésen aludt. Jobb volt ez így, ő sokkal jobban be volt parázva ettől az egész szülés-dologtól, mint én, szóval ha egyből felébresztem, akkor csak engem idegesített volna.

8-ra értünk be a kórházba, 2 perces fájásokkal, a frászt hoztuk a szülésznőre, pedig azért annyira nem is voltam közel, 10-kor született csak a kislányunk :D

Anyuéknál voltam reggelizni. A nővérem egy óra után megjegyezte, hogy furán torzul az arcom adott időközönként. Mondtam, hogy

semmiség biztos csak jósló. Két óra múlva már 2 percesekkel indultunk a kórházba.

Hajnalban fájásra ébredtem. Zuhanyoztam, mászkáltam a lakásban, aztán a férjem is felébredt, még reggeliztünk, újra lezuhanyoztam és 11re értünk be a kórházba. Majd csak este 9 órakkor szültem meg a lányom. Nálam lassan ment a dolog.

Egyik ismerősömnek épp koncertje volt. Ő volt a karnagy. Lazán levezényelte a koncertet, majd a meghajlás után rohant a feleségéhez, hogy bevigye a kórházba.

Nem tudtam aludni az idegességtől, mert már 2 napja megállás nélkül véreztem. Persze voltam kórházban is, se csak tágulásos vérzés volt.

Unatkoztam hajnalban és számolgattam a “jóslókat”. Úgy 1,5 óra után esett le, hogy jé, ezek 5 percenként jönnek :D

Bent a kórházban aztán elmúlt minden, pedig már bő 2 ujjnyi voltam. Burkot repesztettem, oxit is kaptam, de normális fájásaim továbbra sem lettek. A császárt végül megúsztam :)

Éjfélkor elfolyt az összes magzatvizem. Felhívtuk a mentőket, mivel nagyon nagy sugárban jött, féltünk a köldökzsinór előeséstől.

Jöttek, bevittek.

Amúgy aludtam, mikor elpukkant a burok.