Mire kèszüljek ha császároznak?

Keresd meg fb-n a Császárvonal csoportot. Ott mindent megtalálsz.

Ne izgulj nem lesz semmi baj. Az egészben a legrosszabb az első felállás. Arra készülj, hogy kemény lesz. Utána mindig egy kicsivel jobb. Fontos, hogy mozogj amennyit csak tudsz, de ne erőltesd meg magad. Hagy időt magadnak a felépülésre.

Ha van valami privátban szívesen válaszolok 😘

Nekem ilyen volt közben:

Nagyon reszkettem végig az egész testemben (ez elvileg normális), nem érezrem semmit csak hideget, rángattak, aztán kivették a babám, rámtették, megpuszilhattam, elvitték, közben rángatva kitisztítottak, összevarrtak és kész. Majd egy nehéz zsákot raktak rám és 2 órára elkülönítettek, itt elaludtam. Levittek az osztályra, megkaptam a babám. Ez éjjel 2-3 körül volt, reggel 7-8 körül jöttek felállítani, az nagyon fájt, szédültem. Bekísértek zuhanyozni, kaptam új kötést, segítettek felöltözni, kaptam kompressziós zoknit. Utána segítettek mellre rakni a babát. Pár órával később jött egy nővér, megnyomkodta hirtelen a hasam, azt hittem ott pusztulok meg, aztán elzavart pisilni. Maga a műtét kb 1 óra volt, talán kevesebb. Az első 2 nap nagyon fájt a hasam, utána fokozatosan jobb lett, sétálgatni kellett. Fontos hogy ne emeld a fejed az első pár órában, ne félj fájdalomcsillapítót kérni, mozogj. Én a műtét után nagyon felvizesedtem, mint egy elefánté olyan lett a lábam, behajlítani is alig tudtam. Ez kb 1-2 hét alatt ment le. Olyan ételeket egyél amik segítik a bélmozgást, engem addig nem engedtek haza ameddig nem tudtam nagy wcre menni.

Ne félj tőle! Gyorsan megvan a műtét. Közben gondolj arra, hogy nemsokára együtt lehetsz a babáddal.

Az első felállás a legrosszabb, de ott lesz veled egy nővérke, aki segít.

Két császáron vagyok túl. Írhatsz privátban ha van kérdésed.

Nekem is programozott császárom volt egy éve. Én úgy éreztem fel vagyok készülve,amúgy sem vagyok egy rinyálós típus,boldogan mentem,egy órán belül láthatom a fiam, nevetgéltünk,viccelődtünk műtétre várva. Volt már előtte sajnos 2 műtétem,mondjuk ott altattak,abba sem haltam bele. Szóval ilyen lelkiállapotban voltam még akkor is amikor megkaptam az érzéstelenítőt a gerincembe,az sem fájt,megdicsértek milyen ügyesen görbítettem a hátam a hatalmas hasammal,jó volt a hangulat. De utána hirtelen valami történt és én totál bepánikoltam. Elkezdett nagyon zavarni ahogy lekötöznek,hátra döntenek leszíjazva,nem érzem a lábam stb. Pillanatok leforgása alatt rosszul lettem,szédültem,remegtem,fal fehér lettem. Beszélni nem nagyon tudtam,pedig folyamatosan próbáltak kommunikálni velem,nyugtatni. De én csak azt motyogtam,hogy rosszul vagyok és halálra rémült tekintetet vágtam. Aztán csak kibirtam addig amíg kiemelték a fiam,a rángatás,ráncigálás,mintha a belső szerveimet cibálnák ki belőlem teljesen kikészített. Fel akartam állni,menekülni,de még a lábamat sem éreztem. Borzalmas volt. Az altató orvos folyamatosan fogta a kezem,beszélt,mondta mindjárt kiveszik a babám és azonnal tud segíteni nyugtatóval,addig tartsak ki. Ahogy kint volt kaptam a nyugit,azonnal odatették a fiam és jobban lettem. Úgy hogy én azt mondom felkészülni nem lehet rá,de szerintem az én reakcióm nem olyan gyakori,fogalmam sincs mi volt velem. A szülésznő kivitte a fiam a férjemnek,mert vele töltötte az aranyórát és elmesélte neki mi zajlott a műtőben,nagyon meglepődött,megijedt hogy mi történt,mert marhára nem ilyen hangulatban váltunk el 40percel ez előtt. De nem azért irtam le ezt a történetet,hogy megijesszelek. Szerintem ez nem gyakori eset,hogy valaki ilyen szinten bedarázik.

Utána nekem már az őrzőbe oda hozták a fiam és kb végig velem volt. Alig tudtam tartani mert remegtem és próbáltam a fejemet nem felemelni. A nővérek szaladgáltak ott össze vissza,hangosan szidták a rendszert,hogy ők már kivannak stb. Hozzájuk sem mertem szólni,hogy segítsenek. Az első felállásnál csak az volt borzalmasabb amikor megnyomkodta a hasam az egyik nővér de mondta hogy muszáj,fog összeszorít,kibír. Elmentem zuhanyozni,szédültem minden bajom volt,ekkor már segítettek. Na kb eddig volt borzalmas az egész. Bekerültem a fiammal egy szobába ahol egyedül voltunk,a kutya ránk se nézett. Csak fürdetni vitték meg vizsgálatokra. Mindent meg tudtam oldani,egyre jobban mozogtam. Nekem nem volt nehéz felülni sem az ágyon. Oldalra fordultam és feltoltam magam karból,onnan meg szépen felálltam ennyi. A wc deszkára vigyél valami fertőtlenítőt vagy papírt mert felé hajolni nem fogsz tudni. 3 napot voltunk bent,itthon már szinte semmi bajom nem volt. Picit lassabban mozogtam,ha leesett valami nehéz volt érte lehajolni,de ennyi. Sok sikert!