Most akkor melyik szülés az igazi?

Már most hagyd abba a kismamás fórumok olvasgatását. Túl sokat csinálod, úgy hiszem.

És túlagyalod. Pont ez az, amit nem szabad csinálni a gyerektervezésnél. Főleg ebben a fázisban.

Egyet jegyezz meg! A fórumozók többnyire a rossz tapasztalataikat osztják meg, a jót csak nagyon kevesen.

Magánkórház

Egyébként az otthonszülést mondanám, de nekem rettentő parám volt, hogy ha baj van nem tudmak segíteni azonnal.

Volt egy fogadott dokis szülésem.

És egy ügyeletes is.

Az ügyeletes sokkal jobban sikerült, de a fogadott dokis ügyeleten horror lett volna (újraélesztő felszerelést hozták a babának már, azerencsére nem kellett)

Nekem a legközelebbi magánkórház messze lenne, emiatt nem merném bevállalni..itoljára majdnem megszültem a kocsiban..

Mégis le kellett állíttatnom az oxit.. a gáetszést megtiltani..

Stb.

Legközelebb lehet otthon szülünk, meglátom..

Én ügyeletben szültem, de magánkórházban, terhesgondozással együtt sem volt több millió, valami 750.000-ből megvoltunk cakkpakk, és szuper élmény volt.

Viszont így, hogy nekem meglehetősen eseménytelen, sima szülésem volt, így rendkívül könnyelműen azt tudom mondani, hogy annyira, de annyira felesleges ezen előre parázni, mert igazából ha minden jól megy, akkor tökmindegy, hogy fogadott orvos vagy ügyeletes, bunkó nővér vagy sem, ez csak pár nap az életedből, aminek a végén ott van a kezedben a kisbabád. Ha meg nem megy minden jól, akkor meg főleg nem számít, ki van ott és milyen stílusban szól hozzád, mert akkor meg az a lényeg, hogy mindenki jól legyen és egészséges. Természetesen értem én, és átérzem a dolog lelki oldalát, hogy mennyire tud traumatizálni egy-egy rossz szülésélmény, potenciálisan az újabb babától veszi el az ember kedvét, ugyanakkor az ilyen szituációkban ritkábban a személyzet hozzáállása, mint inkább a szülés problémássága a gond, ami akkor is gond lett volna, ha mindenki tündibündi és kinyalja a hátsódat is.

Amúgy azon én is teljesen ki vagyok borulva, hogy mennyire medikalizálják általában a szüléseket, és ezzel én sem értek egyet egy kicsit sem, szerintem sok esetben inkább ártalmas, mint hasznos, de ha ismered a jogaidat és igenis leteszed a lábad, hogy neked márpedig nem kötik be az oxit és inkább vállalod a repedést, de ne vágjanak (esetemben ez volt a helyzet), akkor kényszeríteni nem kényszeríthetnek. Csak ehhez kell egyfajta karakánság, hogy abban a rendkívül kiszolgáltatott helyzetben is inkább felvállald a konfliktust, és ne csak hagyd elsikkadni, mondván, hogy erre most nincs erőd. Hogy ez miért konfliktus forrása, na az nagyon jó kérdés, bízzunk benne, hogy az a rengeteg sok vén tata, akik még mindig a kezükben tartják a szülészetet, hamarosan "kihal" a pályáról (nyugdíjba megy), és így teret kapnak a fiatalabb, modernebb felfogású orvosok, akikkel aztán reneszánszát élheti a kórházi szülés.

Az otthonszüléstől én amúgy ennek ellenére is sokkal jobban félnék, pedig itt van a körzetes, rendkívül szuper kórház full felszerelt PIC-el két saroknyira a lakásunktól, de ha baj van, akkor az általában nagy baj, és akkor minden perc számít, én ezt nem merném kockáztatni. Inkább bevállalom azt a 2-3-4-akárhány nap kényelmetlenséget és a sok felesleges beavatkozást, ha az azt jelenti, hogy a pici is és én is 150% egészségesen jövünk ki a kapun.

Otthonszülès nindenkèppen. A bàbàknak is felsőfokú vègzettsègük van a szülès kìsèrèsèhez, mint az orvosoknak. Nem egy, de kèt szakember fog a biztonsàgotokra vigyàzni.

Nekem tervezett otthonszülèsem fejeződött be kòrhàzban. Nem lesz több gyerekem miatta, nem volt jò a kòrhàzi èlèny. Nem èreztem magunkat biztonsàgban. Az, hogy időre haladjunk fontosabb volt, mint hogy ne legyen bajunk.

#2-nek NAGYON igaza van, terhesen meg extrán megszívlelendő tanács.

3 hete szültem, nekem ugyan volt fogadott orvosom, de végül úgy alakult, hogy nem tudott bent lenni. (Ez is külön sztori, de ez van.) Az ügyeleten maximálisan professzionális orvoshoz kerültem, minden oké volt, mindent csak akkor csináltak, ha megengedtem (nekem a katéterrel szemben voltak ellenérzéseim, és ezt tiszteletben tartották). A szülésznők is iszonyú rendesek voltak, műszakváltás is volt közben, de az is gördülékenyen ment. Szóval ügyeletes orvosnál/szülésznővel is lehet jó szülésélmény, nem kell aggódni.

Másik: ha már olvasod is a fórumokat, azért legyen benned némi szkepticizmus. Nem feltétlenül ok nélkül adják az oxit és a gátmetszést sem feltétlenül ok nélkül csinálják. (És mellesleg nekem lehetett volna ilyen helyzetben tiltakozni.) Biztos vagyok benne, hogy vannak rossz orvosok is, de abban is biztos vagyok, hogy ezeknek a rossz tapasztalatoknak egy része szimplán tájékozatlanságból/orvosokkal szembeni bizalmatlanságból fakad, és közben orvosilag nagyon is indokolt volt a beavatkozás.

Én például kaptam oxitocint, mert anélkül nem tágultam. Tehát voltak fájásaim, de nem tartottak elég sokáig/nem voltak elég erősek ahhoz, hogy táguljak tőlük. Ha nem kaptam volna oxitocint még szenvedhettem volna a fájásoktól ki tudja meddig, mindenféle eredmény nélkül. És persze rossz volt, mert ettől erősebbek lettek a fájások és tovább tartottak, de tudom, hogy orvosilag indokolt volt.

(Azt azért hozzátenném, hogy a következőt valószínűleg így is magánkórházban szülöm, de pont nem szülés miatt, hanem inkább az előtte és az utána lévő dolok miatt, tehát amikor egyetlen CTG vizsgálatra elmegy az egész napod - és ezt terminustúllépéskor naponta végig kell csinálni... illetve a gyerekágyas osztály sem volt a kedvencem, egyik műszakban lehordtak azért, amit a másik műszakos orvos mondott; tisztára örültem, hogy a vírus miatt még a császár ellenére is két nap után hazaengedtek.)

Az otthonszülésre meg azt tudom mondani, hogy sok természetesnek induló szülés közben merülnek fel komplikációk. Nálunk a családban szinte mindenkinél történt valami, ami miatt kellett az, hogy ott legyünk a kórházban orvosok, gépek, műtő közelében. Nekem pl. a köldökzsinór húzta vissza a gyereket, azért lett császár a vége. A legdurvább a tesóm születése, mert a feje már pár centire kint volt, mire rájöttek hogy mégsem fog kiférni (ezt szerintem tényleg egy orvos baltázta el, de attól még megeshet más helyzetben is) - ki tudja, mi lett volna a vége otthonszülés esetén.