Mit tegyek, hogy enyhítsek a félelmemen?

Túl sok a tárgyilagos infód.

Ha meditációra kapható vagy, akkor szerintem tetszene az

Útmutató szüléshez c. Könyv

Kicsit vannak spirituális részei, gondolatai.

De igaz!

Tapasztaltam!

Amikor azt mondogattam, hogy ez nagyon intenzív, gyorsan gyere fiam

Akkor 2 fájás alatt több ujjnyit tágultam..előtte semmit kb..

Ez csak egy példa

“Fájdalomcsillapításra amúgy nincs lehetőség, a férjem sem lehet velem”

Miért?

Hát nekem itthon is már csak a tolófájások előtt kb 2 órával adtak Nospa injekciót. Előtte semmit, pedig kértem..

Figyelj, ne stresszelj rá! A szülés egy muszáj dolog, fájni fog ez egyértelmű. De túl leszel rajta és a babád kárpótol majd.

Nekem közel 20 óráig tartott, étlen-szomjan, full felvizesedve, magas vérnyomással sajnos. De sikerült. Akkor azt mondtam, hogy a büdöséletbe nem szülök többet. Ma már alig várom, hogy újra majd egyszer kismama lehessek. Ezen egyszerűen túl kell esni. Egy szükséges rossz.

Könnyű szülést kívánok és jó babázást!!

Ugyanezen végigmentem mint te, nem fogok kertelni, viszont minden szülés más, én csak azt tudom leírni amit én tapasztaltam.

Féltem a fájdalomtól, hogy ne legyen gond, hogy ottmaradok stb.

Magas a fájdalomküszöböm, de a vajúdás az számomra iszonyat volt. Az agyamnak egész végig azt az üzenetet küldtem, hogy el fog múlni, túl leszek rajta. Nekem tényleg nem maga a szülés volt a nagy fájdalom, hanem a görcsök. A gátvarrástól is féltem, de az kismiska volt azután. De! El fog múlni! Ezt mantrázd magadban.

Plusz nekem nagyon sokat segített a "Szülés, ahol én irányítok" c. könyv.

Ne aggódj! Minden rendben lesz.

Nálunk is útban a kistesó, pedig még jobban parázom.

De tudom, hogy csak ideiglenes a fájdalom és megéri. 😊

Menni fog minden!

Hát nézd, elmondom az én sztorimat.

Egy szülésen vagyok túl eddig, gyakorlatilag amióta kiderült hogy babát várok azóta rettegtem a szüléstől. Jártam felkészítőre, csomót olvastam a témában de megnyugodni sosem sikerült. A legfőbb félelmem amiatt volt hogy nagyon alacsony a fájdalomküszöböm. Szóval minden információt magamba szívtam a témával kapcsolatban, csomó professzor, meg sokat szült nő tippjeit, de a legnagyobb igazságot a férjem mondta ki. Azt mondta, hogy teljesen felesleges izgulni. Ha beindul a vajúdás, onnastól kezdve te csak szenvedő alany vagy. Annyit kell tenned, hogy tűrsz. Ezen nem tudsz változtatni, fájni fog, nagyon és még annál is jobban. Gondolj arra, hogy amikor nagyon fáj és nem bírod, na akkor még sokkal rosszabb lesz. Tudom hogy ez fura, de engem ez nyugtatott meg, hogy tudtam hogy nekem most az a dolgom hogy szenvedjek. Megszenvedünk egymásért a babámmal. Mikor pedig odakerülsz a szüléshez, hidd el hogy már nem is fog érdekelni a fájdalom, pontosan csak az fog hogy megszűnjön.

Inkább próbáld meg átélni a pillanatot, mert bármennyire is fáj, ez egy csodás érzés. Szerintem ne fojtsd el a tudatot hogy fájni fog. Készülj fel rá, már amennyire fel lehet.