Miert kampányolnak a nők az érzéstelenítés ellen? Mi vele a baj?

Én nem látom,hogy kampány lenne a fájdalomcsillapítás ellen. A szülés felkeszítőn elmondták,hogy mik a lehetőségek és hogy az epinél a statisztikák azt mutatják,hogy több fejeződik be császárral.

Első babával nem tudtam mire szamítsak, de egyből 3 perces pokoli fajásaim lettek, kértem hogy adjanak valamit, viszont mire megvizsgáltak teljesen ki voltam tagulva már nem volt lehetőség csak gázra az meg mint hallottnak a csók, arra volt jó, hogy szívjam amikor varrtak és hülyeségeket beszéljek.

Amit viszont többen is írnak sajnos nagyon is igaz, úgy itelkeznek egymás felett az anyukák mintha az életük múlna rajta Pedig szerintem sokkal karosabb egy itelkezős anyuka mellett felnőni,mint olykor megenni egy kocka csokit vagy ha az anyuka élből nem akar szoptatni* 😂

* Na ezért most jól le leszek pontozva pedig én szoptattam, csak semmi közöm nincs ahhoz,hogy ki mivel táplálja a gyereket, főleg ha a baba boldog és jól lakott

Mint minden orvosi beavatkozásnak, az epidurális érzéstelenítésnek is van kockázata és lehetnek mellékhatásai. A beadása után lassíthatja a szülés folyamatát. Előfordul, hogy utána a méhszáj nem tágul olyan ütemben, és további beavatkozásokra (oxitocin, császár) lesz szükség. Az is előfordul, hogy a kismama nem érzi a tolófájásokat, és nem tud úgy nyomni, ahogy kellene, ezért gátmetszés, szakadás, vagy orvosi beavatkozás lesz a vége.

Természetesen nem mindenkire egyformán hat, és előre nem lehet tudni, hogy okoz-e problémát. A legjobb az lenne, ha mindenki megismerné a kockázatait és maga dönthetne. Az orvos nem erőltetné, de nem is ellenezné, ha nem indokolt.

Nekem könnyű szülésem volt, nem voltak erős fájdalmaim így nem is kaptam fájdalomcsillapítót, de alapjáraton eszembe se jutott, hogy gázt vagy epit kérjek (tényleg megfeledkeztem róla :D), de ez nem jelenti azt, hogy más ne kérhetne. Mindenkinek más a fájdalomküszöbe, mindenki mástól retteg, ha egy anyát az nyugtat meg, hogy természetesen szülhet, akkor szüljön úgy, ha pedig a fájdalmocsillapítás nyugtatja meg, akkor válassza azt, és még messzebb megyek: ha a tervezett császártól lesz nyugodtabb, akkor meg válassza azt.

A lényeg, hogy mindenkinek mást jelent a háborítatlan, nyugodt, biztonságos szülés és ne akarjunk már egymás gondolataiban és méhében turkálni.

(egyébként barátnőm elmondási szerint neki epidurál mellett is nagyobb fájdalmai voltak, mint nekem simán)

Szerintem sincs külön erre kampány, egy gyógyszerellenes propaganda van, akik nem csak szülésnél elleneznek mindenfajta gyógyszert, hanem pl tűrd a fejfájást, ne vegyél be semmit, vagy ne használj orrcseppet, hanem mosd át az orrod ezzel az ősi indai orrmosóval..

Szóval ők a kifejezetten gyógyszerellenesek, nem csak szülésnél, hanem minden téren.

Én nem akartam fájdalomcsillapítót, mert kíváncsi voltam, kibírom e. Meglepő, hogy elsőre nem fájt, majd rohadtul, de így visszagondolva inkább szülnék megint, mint hogy gyantáztatnom kelljen. Az ilyen belső mély fájdalmakat jobban bírom, mint a felületieket, nem tudom miért. Szóval szerintem érdekes, tapasztalat önmagadról. Ha még sosem fájt volna a fejem, akkor is érdekelne egyszer, hogy az milyen, nem csak beveszegetném a fájdalomcsillapítókat, mert mások azt mondják iszonyatos. Én a "saját káromon tanuló" típus vagyok és szerintem legközelebb is fájdalomcsillapító nélkül szülnék, de akkor már császárral.

Ez most komoly, hogy ennyien beleköttök a megfogalmazásba? :D Ha valaki azt mondja nektek, hogy "ezt már fél lábon is kibírom", akkor megkérdezitek tőle, hogy miért nem fél lábon áll?

Kérdező: főleg azért, mert kevés esetben elsülhet rosszul is a dolog. Vagy minimum meghosszabbítja a folyamatot. Illetve a legfőbb ok, hogy inkább ők szenvedjenek, de a babához véletlenül se jusson gyógyszer. Kevés esetben a mártírkodás a fő ok. (Én amúgy kérnék)