Kiegyensúlyozott, boldog császáros anyák válaszolnátok?

Szerintem ha nem olvastad volna másoktól, hogy császárosként kötelező szomorúnak lenni, akkor kevésbé stresszelnel ezen, nem?

Én sosem értettem ezt a dolgot, nekem ez új volt. A lényeg az egészséges kisbaba, nem az, hogy elmeséljem másoknak, hogyan jött ki. (Ami amugy a legközelebbi barátaimon kívül senkit sem érdekel, ők meg nem olyanok hogy bárkit lesajnalnanak amiatt hogy hogyan szült. )

Szóval nekem az égvilágon semmi lelki bajt nem okozott a császár, sosem gondoltam rá hogy bárcsak hüvelyi úton jött volna ki, a lényeg, hogy itt van :)

Én is le leszek pontozva, mert még nem szültem, de nem szeretném normál úton. Bár olyan rendszer lenne, hogy meg lehetne választani! Engem elrettent a szülés gondolata. A császár kevésbé tűnik brutálisnak. Igen, tudom, hogy hasi műtét. Na és? Lesz még egy pár műtétünk úgyis az életben.

Szóval, ha programcsászárom lesz én aztán nem fogok a kardomba dőlni, sőt inkább örülni fogok.

Kívülállónak sehogy nem magyaráznám, mert olyanra nem tartozik.

Első szülésem hüvelyi volt. Pokoli fájdalom, a végén magamon kívül voltam, gátmetszés ellenére kívül-belül repedtem, 2 hétig sírni tudtam volna annyira fájt, kb ülni se tudtam.

Második terhességnél a végéhez közeledve rettegtem, hogy újra át kell élnem azt amit pár évvel korábban. Titkon császárt kívántam magamnak. Végül a sors úgy hozta, hogy a szülőszobáról mentünk a műtőbe fájásgyengeség és nulla tágulás miatt.

Egyáltalán nem éltem meg rosszul, sőt még ha lehet ilyet mondani örültem neki.

Az első 3-4 nap fájt,na meg az ágyból felkelések se voltak egyszerűek, de teljesen pozitív élmény maradt az egész műtét és az azt követő napok. Én az utánavaló pár nap fájdalmát ezerszer jobban viseltem, mintha x óráig vajúdnom kellett volna.

Ezért sosem értettem azt akinek "mély nyomokat hagy a császár". Van egy ismerősöm 15 hónapja szült, a mai napig bele van betegedve. A lényeg hogy a baba is és az anya is egészségesen távozzon a kórházból, teljesen mindegy hol és hogyan jön ki.

Ugyan még nem szültem ám jövőhéten töltöm a kiírt dátumot.

Én sem értem a császár körüli hisztit, hisz nem az a lényeg, hogy a baba egészséges legyen. Valószínűleg nem ok nélkül kerül sor császárra. Vagy azok akik a császár miatt kibuknak jobban örülnének a hüvelyi szülésnek és ezzel együtt egy beteg babának ami esetleg a komplikáció miatt lép fel.

Facebookon viszont a Császárvonal oldalán sokan írták egy poszt alatt, hogy ők a mai napig traumaként élik meg a császárukat, merthogy egyes emberek leminősítették őket ez miatt...