A császármetszésről érdekel minden?

A gerincérzéstelenítés beadása egyáltalán nem fáj. Viszont nálam nem hatott jól, és éreztem fájdalmat a műtét alatt; szóval igen, van ilyen. Már nem tudtak mit tenni, mert már ki voltam nyitva, amikor már akkora fájdalmat éreztem, hogy már muszáj volt szólnom, hogy ezt így nem bírom, de akkor már nem volt mit tenni; azt mondták, ki kell még bírni egy kicsit, amíg gyorsan kiveszik a babát, utána adnak morfint. Tényleg gyorsan kint volt -onnan kb. 5-8 perc alatt, de az kb. élve boncolás volt... Utána a morfin kiütött. Még aludtam is egyet a műtőasztalon.

A férjem megkapta a babánkat az aranyórára.

Az őrzőben nem volt semmi különös addig, amíg fel nem kellett kelni lezuhanyozni. Az elég brutális volt megint, de a visszafekvés még jobban fájt.

A mozgás jódarabig úgy ment, hogy az elindulás igencsak fájdalmas volt, de ha már mozgásban voltam, akkor már egész jó volt minden. Viszont amikor megpihentem, utána megint fájdalmas volt nekiindulni; és persze egy babához elég sokszor fel kell 'ugrálni'; úgyhogy nem egy leányálom a babázás császár után az elején...

Nekem a legrosszabb a pisilés volt az első 4-5 napban. Fájt, ha megtelt a hólyagom, és nyomta a méhemet; de ha pisiltem, és 'hirtelen' kiürült; akkor olyan éles fájdalmak jöttek, hogy sokszor sírtam pisilés közben. Rettentően fájt. A vizeléssel összefüggő fájdalmak -persze csökkenő tendenciával- még legalább fél évig kitartottak.

De mindezeket egybevéve, első babás anyukaként is egyedül, nulla segítséggel láttam el a babámat az első pillanattól kezdve, még császár után is; persze a fájdalmat egy darabig tűrni kellett hozzá.