Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Szülés után nektek mennyire...

Szülés után nektek mennyire volt erőtök a párotokhoz, látogatókhoz?

Figyelt kérdés

A kórház, ahol eredetileg terveztem a szülést, ugyan bababarát, de nem kifejezetten látogató-barát. Napi 2 óra a látogatási idő, a szobákba nem mehet be senki idegen (ezt mondjuk támogatom), viszont a babát nem lehet kivinni a folyosóra, előtérbe, ahol találkozhatsz a látogatókkal, szóval erre alkalmas külön szoba hiányában az apuka a szülés után három napig konkrétan csak ablakon keresztül láthatja a gyerekét, és engem is csak napi két órára, akinek pedig erre az időre másra kell bíznom a babát.

Mi amióta ismerjük egymást, non-stop össze vagyunk nőve, ami lehet, hogy sokaknak sok, de nekünk ez a normális, és számomra olyan bizarr, hogy életünk minden kis apró pillanatában együtt vagyunk, aztán pont akkor kell külön lennünk, amikor az első közös gyerekünk megszületik. Nem természetes érzés egyáltalán. Tudom, hogy ez egy kórház, nem hotel, de számomra ez mégis olyan furcsa.

Őrlődök most magamban, mert amúgy ez a kórház szakmailag nagyon jó, és mindenki csupa jókat mond róla, az orvosokról, ápolókról, csecsemős nővérekről, mindenkiről, egyedül emiatt problémázok, hogy milyen dolog már, hogy életünk legkülönlegesebb napjaiban nem vagyunk együtt.


Ti ezt mennyire éreznétek gondnak? Miután megszületett a baba, lett volna igényetek alapvetően együtt lenni a párotokkal, látogatókat fogadni, akármi? Most tegyük fel, problémamentes a szülés/lábadozás és eleve olyan a személyiségetek, hogy nagyon ragaszkodóak vagytok családhoz, párhoz, mindenkihez, aki közel áll hozzátok.


2020. jan. 30. 18:24
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:
100%
Én annyira nem igényeltem párom jelenlétét, persze örültem, amikor bejött látogatni. Rajta kívül csak anyukám jött még, ő is csak azért, mert jött hozzánk felkészíteni, segíteni. A család többi tagja messze lakik, pedig én az ő látogatásuknak is örültem volna. Ráadásul a kórházban ahol szültem, nem vihettem ki a babát megmutatni még az apukának sem, igaz akkor pont látogatási tilalom volt influenza miatt. De legalább a szülésnél bent volt és az nagyon pozitív volt számomra.
2020. jan. 30. 20:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 Horaires ***** válasza:
100%
Igen, depressziónak valóban nem mondanám. :) Nagyrészt tényleg lefoglalt a baba meg a sok ellenőrzés meg hogy ugye saját magamat is rendezzem el. A maradék időben jó lett volna elterelni a gondolataimat csak az nekem pont nem sikerült. Nem lehet tudni előre, milyen lesz, s hogy fogod viselni, egy biztos, ki fogod bírni. :) Természetesen ha jobbnak látod, hogy egy másik kórházat válassz ahol szabadabb a látogatás, megteheted.
2020. jan. 30. 20:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:
100%

De jó is lett volna ha csak 3-4 napra lettünk volna elválasztva. Eleve két hétig bent feküdtem mert, baj volt. Végül koraszültem és még újabb 3 hétig bent voltunk. Nekem akarom sajnáltatni magam. Végül minden jól alakult, csak hátha segít neked egy másik szemszög. Hogy ehhez képest 3 nap, igazán nem a vilag.


Fáradt leszel, és örülsz majd ha tudsz kicsit aludni. Magadat is próbálod rendezni, ha végül császárra kerül a sor akkor még nehezebb a regenerálódás. De mindenképp küzdelemes az eleje. A szoptatással, hogy sikerüljön WC-re menned stb stb. Hidd el, elrepül az a 3 nap.


De ha ennyire aggódsz akkor keress másik kórházat. Mondjuk ha mostanában lesz a nagy nap, akkor kb esélyed sincs hiszen az influenza járvány miatt mindenhol látogatási tilalom van.

2020. jan. 30. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
100%
Javítok: Nem akarom sajnáltatni magam. Csak okoskodik a telefonom.
2020. jan. 30. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:
100%

Szültem ilyen és olyan kórházban is.

Sokkal jobb volt, mikor a látogatók nem járkáltak kedvükre ki be, ugyanis a szobatarshoz is jöttek, nem egyszer akkor amikor én aludtam volna a topisan fáradtan... Vagy épp szoptattam volna...


6 hete szültem olyan helyen ahol csak üvegajton keresztül láthatja a babát, bejott beszélgettünk kicsit, hozta amire szükségem volt, majd hazament. Telefonon ettől függetlenül sokat beszéltünk, de nekem jobb volt így hogy nem jöhetett be akárki...

2020. jan. 31. 01:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:
100%
Első gyereknél sokat ott volt a férjem. Az étkező a nőverpult mellett volt, oda engedték tolni a babát, nem korlátozták a látogatást és én is bírtam ott ülni. Nemrég született a kistesó, kértem a férjem, hogy csak annyi időre jöjjenek ami egy 3 éves számára elegendő. Azt a fél órát is alig bírtam ki sírás nélkül. Rossz volt az a pár nap a nagyobbik gyerekem nélkül. A nagyszülők bejöttek megnézni a kicsit, de kértem, hogy rokonoknak jelezzék, ha kérdezik, hogy majd itthon jöjjenek látogatóba.
2020. jan. 31. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:
100%
Én olyan kórházban szültem, ahol szabad volt a látogatás, jöttek-mentek a szobában a látogatók, de egyáltalán nem zavart, tudom, szerencsém is volt, mert nagyon jók voltak a szobatársaim és az összes látogató suttogott, simán lehetett pihenni tőlük. A látogatási idő 8-12-ig és 15-20-ig tartott. Párom kétszer jött egy nap, amíg én zuhanyoztam, rendbe szedtem magam, ő babázott. Sokkal könnyebben ment minden és a páromnak is szuper volt hogy ennyit velünk lehetett. Amikor többen jöttek látogatni, akkor kimentünk a folyosóra hogy ne zavarjunk senkit, de mint írtam mások is tekintettel voltak ránk. Arról nem is beszélve hogy az orvosok, nővérek, csecsemősök 95%-a szuper rendes volt. 2 nap után, a harmadik nap reggelén hazaengedtek minket. Ha megegyszer szülni fogok, akkor is itt fogok, legjobb választás volt ez a kórház.
2020. jan. 31. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 anonim ***** válasza:
100%

Nekem is nagyon rossz volt. Egyik nap nem engedtek haza a reggeli ctg után rossz szívhang miatt, másnap indították a szülést. Még sosem voltam kórházban, még jó lett volna egy utolsó éjszakát kettesben tölteni, (és különben is, várt rám otthon még egy adag szennyes!!!), szóval én is sírtam, pedig ott maradt velem egy órát a férjem. Aztán beszéltem a szüleimmel, a telefonban is sikerült elsírnom magam, végül meglepetésképp meglátogattak. Újabb sírás :'D


Amikor megvolt a gyerek, és épp nem volt bent velem senki, akkor is pityeregtem. Aztán az egyik csecsemős rákérdezett, hogy mi bajom van, azonnal abba is hagytam, nehogy aztán valami terápiára kötelezzenek, és maradnom kelljen még...

2020. jan. 31. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim ***** válasza:
32%
Semennyire se volt erőm de jöttek csőstül. Pl 3 óránként mehettem a korababámhoz, de mindig később engedték be minket, mert a pic-en mindig van valami esemény. Ugye legalább fél órát a baba mellett töltenél, mire visszamész az osztályra már lehet fejni, pihenés nuku mert ott a látogató, de mindjárt letelik a 3 óra és mehetsz a babához vissza. Nem értem hogy akinek a babája teljesen jól van miért problémázik ennyit a látogatókkal, nektek a legkönnyebb.
2020. febr. 7. 13:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!