Egy szülés mitől lehet trauma, és mitől lehet csodás?

Mindkettőben volt szerencsém. A nagy csodálatos volt, szuper szülésznő, könnyű szüles.

A második trauma volt, nehéz es piszkosul fájt, pedig gyors volt az is. Mégis azt a borzasztó fájdalmat nem kívánom senkinek.

Szerintem az traumatikus ha feleslegesen, tájèkoztatàs nèlkül vegeznek beavtkozasokat.Vagy zsarolàssal, fèlelemkeltèssel kènyszerìtik ki a beleegyezèst. Ha bantalmazzàk az anyat szülès közben. Veszèlyeztetik őt ès/vagy a magzatot, mert a protokollt vagy a kènyelmet előbbre veszik az èrdekeiknèl.

Felemelő, csodàs èrzès lehet, mikor a szakemberek korszerűen felkèszültek, ès a szülő nô ès gyermeke èrdekeit helyezik előre. Ha nem.kell beavatkozas, akkor tamogatò , nyugodt legkört teremtenek, ha bevtkozas kell, akkor az anyát tájekoztatjàk es bevonják a döntèsekbe.

Szülés volt. Ennyi.

Nem volt se horror story, de nem volt az a rózsaszín mázas csillámpónis dolog sem, amire azt mondanám h"csodás"

Számomra ez olyan mint a szoptatás.

Semmi meghittet és kellemeset nem találok benne.

Olyan semilyen. Csinálom, mert a babának ez a legjobb.

De ennyi.....

Trauma?

Nekem attól, hogy majd beleszakadtam úgy fájt, nagyon megkínoztak.. Aztan végül így is császár lett.

Nem a császár része zavar, a második remek volt kiirtak császárra és nem volt annyi nehézség. Így sem volt setagalopp, volt sok fájdalom és nehézség..

De az elsővel azokra rémes fájdalmak, sokszor rosszat álmodtam tőle.

Hónapokig minden nap eszembe jutott. Nagyon nehezen tettem magam túl. Most is kicsit gyorsabban ver a szivem.. Mi nők sokat bírunk. 💪

Sok mindent meg lehet élni traumaként, ez nagyon egyén függő.

Pl oktatókókórházakban előfordul, hogy megjelenik az orvos huszadmagával, hogy a hallgatók tátsák a szájukat. Valaki ebből annyira nem csinál gondot, hogy még büszke is rá, hogy a széttárt pináját 20an bámulják, más meg elsírja magát, hogy miért kellett ilyen helyzetbe hozni őt, mert mondjuk amúgy is szégyenlős és nem gondolta, hogy ezt az élményét ennyi idegennel megosztaná.

Mindenkinek más a fájdalomküszöbe, itt is olvasom, hogy valakinek egy bitang erős menstruációs görcsre hasonlít, míg más szétszakad belülről.

Szerintem a traumatikus élmény leginkább az, mikor az ember kiszolgáltatott, nem tudja mi történik, kicsit elcsúszik a kommunikáció, emiatt elbizonytalanodik, nincs egy biztató szó, hogy amit érez, az rendben van így, meg persze ezek a matuzsálem férfi szülészorvosok is tudnak olyan durván bánni az emberrel, beszólogatnak, hogy nem fáj az annyira, végig le se sz*rják az embert, csak a fináléra esnek be, aztán meg tartják a markukat a jó pénzért.

Nem beszélve mondjuk egészséget, életet veszélyeztető szitukról.