Önmagában elég indok az, hogy nem tud szopizni a baba ahhoz, hogy vállaljátok ezt a tortúrát?

Bevállalom a lepontozást: igen, biológiai értelemben ilyen gyerek életképtelen. Tök egyszerűen azért, mert ha nem lennék olyan fejlett gondolkodó lények, hogy lefejjük a saját tejünket, amit utána üvegből odaadunk (pl. még ősemberek lennék), akkor egy ilyen gyerek éhen halna. :(

Buta hasonlat lehet, de ha egy őzike nem tud szopni, (tök mindegy, miért), akkor el fog pusztulni. Természetes kiválasztódás.

Nyugodtan a torkomnak lehet esni.

A fiammal is ez volt, hiába ömlött a tejem, egyszerűen nem tudtam rávenni, hogy egyen. Sem szakértő segítségével, sem az anyai ösztönökre hallgatva, egyszerűen sehogy.

Egy baba kiéheztetésére meg annyit, hogy azért ordít 2 órával evés után, mert éhes: kész, ki van éhezve. Eddig tart. Innentől megfosztani az ételtől csupán kínzás.

Aztán telt múlt az idő, és kiderült, hogy annak is oka van, miért nem evett az én pici fiam. Nem szervi ok, (vihettem én akármilyen dokihoz), hanem másféle...

Ma már kamasz, de a mai napig küzdelem, hogy egyen rendesen. :(

Kérdező: más az, ha a babának rossz a technikája, azt lehet korrigálni. De ha magától nem kezd el enni egy baba, ott többnyire gond van. A szopóreflex nem egy pornóból ránk maradt perverz kifejezés. Valóban egy ősi reflex, amit minden egészséges baba mutat: pl. ha megérinted az arcát, tátogva arra fordul. Nem tanulható.

ha a kicsi éhes, sír. Ha nagyon éhes, nagyon sír. Éppen ezért minél tovább vársz az etetéssel, annál jobban sír, annál kevsébé lesz képes bekapni a cicit (még egy olyan baba is, aki amúgy cicizik rendesen, csak valamiért megváratták). Nem mellesleg még a sírás során nyel egy csomó levegőt is, amitől olyan hasfájása lesz, hogy a baba mellett anya és apa sem fog aludni aznap éjjel.

Szóva igen, csinálnám. És azt is, amit még oly sokan: 3-4 ránkénti cicizés UTÁN még fejni minden egyes alkalommal, csak hogy legyen ELÉG teje a babának...

tudod, van az úgy, hogy egy ilyen kisbaba mellett más sem történik, mint cicizés, fejés, alvás (?), cicizés, fejés, alvás...

Szerintem ritka az, aki jókedvében fej, anélkül, hogy megpróbálta volna "simán", hiszen dupla melót jelent. Úgyhogy gyanítom, próbálták, de a babának nem ment (aluszékonyság, koraszülöttség, nyelvfék, cumizavar...) vagy nekik fájt (rossz technika, begyulladt, beforduló bimbó...) és hasonlók állhatnak a háttérben. Persze néhanapján érdemes újra próbálni, ha már elmúltak az akadályok, de ez egy olyan intim dolog, ami csak rájuk tartozik, és nem érdemes beleszólni, hisz épp elég kudarcélmény lehet (főleg első gyereknél) az elképzelt boldog babázás és persze alvás helyett magányosan fejni. Persze akadhat, aki direkt szoktatja cumira a gyerekét, mert mondjuk pszichésen nem tudja feldolgozni, hogy szoptasson, vagy korán bölcsibe, nagyira akarja/muszáj hagynia, de ők inkább a tápszert szokták választani.

(Kézzel is lehet fejni, de pár emberöltővel ezelőtt meg még simán adták a kecsketejet vagy más hígított tejeket újszülöttnek is... így tán az őskorban sem halt volna éhen - hátha volt erre valami praktikájuk. Nem is beszélve arról, hogy ha - valószínűleg akadt - több szoptatós anya volt egy közösségben, segíthettek egymásnak.)

kislanyom nem tudott szopizni,szopi tanácsadó látta,azt mondta nagyon rossz a technikája.Eheztetni nem nagyon tudtam mert fel kg-ot így is fogyott és meg sárga volt,ereje nem volt küzdeni....

Szerintem nem azert lesz életképtelen egy gyerek mert nem szopizik,hanem mert úgy van nevelve....