Van itt olyan, aki nem akart szoptatni, és tényleg nem is szoptatott, hanem tápszeresen táplálta a babáját?

Én az elején nagyon kelkesen nekirugaszkodtam a szoptatásanak, büszke is voltam, hogy mindjárt az első órákban milyen ügyesen szopik a babám, majd jött a pofon, hogy fogy és fogy, hiába vab 24 órából 20-at mellen. Majd annyira lefogyott a korházban, hogy tovább kellett bent maradnunk, de a tápszernek köszönhetően sikerült visszaszednie magát. Amikor hazamentünk szintén egész nap a cicimen lógott, de a súlya nem gyarapodott, igy jött ismét a pótlás.

Pár napra rá megindult de csak az egyik mellemből, ami óriásira dúzzadt, a másik meg normál nagyságú maradt. Hát még magam előtt is takargattam olyan csúnya lett. Ezek után gondoltam egy mell is több mint a semmi. Hiába szivta ki, ugyan úgy éhes maradt. Én annyira elkezdtem stresszelni a szoptatáson, főleg azon hogy nem gyarapodik a súlya, hogy egyszerűen megútáltam. Egyfolytában bizonytalan voltam, hogy vajon eleget evett-e, vagy elég tápláló-e neki a tejem, nyűg lett az egész. A tápszernél tudtam rendesen követni, hogy mikor mennyit eszik, az evések száma lecsökkent, én megnyugodtam ès megkönnyebbültem. A tejjel nem csináltam semmit, ahogy egyre ritkánban tettem mellre, lassan elkezdett apadni. Most is van benne pár csepp, de nem zavar. Ha nagyon nyűgös a babám még most is ugyan úgy mellre teszem, kicsit csámcsog rajta, megnyugszik tőle, szóval ha igényli ugyan úgy összebújúnkm:-)

Most 2 hónapos, kiengyensúlyozott, boldog kisfickó :-)

Utolsó vagyok, azt kifelejtettem, hogy a terhesség előtt és alatt magyon idegenkedtem a szoptatástól. Útálom ha a mellemhez érnek, a férjemet is beleértve. Még itt a gyakorib is tettem ki kérdést, hogy vajon ez megváltozik-e és a válasz igen. Amikor megszületett, és a mellemre tették, a világ leg természetesebb dolgának éreztem a szoptatást, ami számomra nagy sikerélmény volt, csak nem tartott sokáig.

Különben fantasztikus érzés ahogy odabújik :-)

Első vagyok: a kolosztrumot tényleg kapja meg. Ez első nap jelent 1-2 szoptatást, pár cseppnyi tejről van szó.

Nekem is ennyit sikerült, de ahogy írtam, miután nem volt mennyiség, hagytam is a fenébe. Táplálási szempontból tényleg mindegy, hogy anyatej vagy tápszer, viszont a leges legelső tejben valóban immunanyagok vannak. Azt az egy napot valahogy félrenézve bírd ki, utána már mehet a tápszer (vagy közben is).

A gyerekorvos tőlem is ezt kérdezte csak meg, hogy az első pár csepp átment-e a gyerekbe, mert az nem a klasszikus anyatej, hanem kolosztrum. Utána mondta, hogy ha igen, akkor jó, a továbbiakban meg ne szivassam magam, ha úgysem jön tej, teljesen jó lesz neki a tápszer.