El vagyok keseredve és rettegek. Volt már valaki hasonló helyzetben?

Nem voltam ilyen helyzetben (és bevallom nem is szeretnék soha, bár már az én esetemben fura lenne ha a 23 éves fiam csak a mellemen aludna el :)

Biztatót viszont tudok mondani. Amint lehet ess túl a műtéten, mert akkor minél előbb egészséges leszel, nem lesznek fájdalmaid, így te sem leszel ideges, feszült. Bizony az állandó fájdalom sokszor nem a legjobb oldalunkat adja. Ha megműtöttek a kicsit is jobban fogod ellátni, és a lányod sem fogja érezni rajtad az állandó feszültséget.

Gyógyulj meg minél előbb, és ne aggódj!

Ha a férjed kínálja cumisüveggel, akkor sem fogadná el? Nálunk sikerült. Én is szoptattam, de az 5. hónaptól kellett pótlás. A férjem addig próbálkozott, míg sikerült:) Erről még fotó is készült, mert nagyon nem bíztunk a sikerben, és nagy volt az öröm.

Jobbulást, kitartást!

Na, én ebben az esetben szrnám le a szoptatást, cumit kapna - NEM TŐLEM -, én pedig mennék a kórházba, minél előbb.

Tudod, ha komoly a baj, akkor jobb mielőbb kideríteni, és nem halogatni, mert még rosszabbra fordul.

Inkább most hagyd "magára", mell nélkül, szenvedős cumizással, de gyógyíttasd meg magad! A te egészséged SOKKAL fontosabb, mint a lányod, mertha meghalsz ne adj' ISten, akkor...