Mennyi idő alatt sikerült elválasztani a kicsit? Kisfiam 2 eves, elkezdtem elválasztani, kérem csak azok írjanak, akiknek cicifuggo gyerekük volt es muszáj volt hirtelen elválasztani, mert fokozatosan nem ment.

Szia! Én fiam 14hós és szintén rettentő cicifüggő. Úton a kistesó. Egyenlőre csak az éjszakai cicizésről szoktattam le, mert kb 4x 5x szopizott. Az első 2nap olyan 2órás sírás üvöltés volt. Simogattam, ringattam, elmagyaráztam neki, hogy anya már nem bírja, de majd reggel lesz cici ha felkelt. 3.,4. nap átaludta az éjszakát, egyszer sem kelt fel. Ma (5.nap) hajnal 3kor sírt és mutogatott a szobájàban lévő kanapéra ( azon szoktunk összebújni és úgy szopizik). Összebújtam vele, de cici nem volt. Hisztizett egy picit (kb 3percet), úgyhogy inkább felvettem simogattam. Aztán betettem a kiságyába és aludt. Nappal szopizhat, de mostanáb csak lefekvéshez kell neki azt vettem észre.

Könnyen ment a tandemszoptatás? Engem eddig majdnem mindenki le akar beszélni róla, de én meg szeretném majd csinálni.

Utolsó, ne is hagyd magad lebeszélni. Egyrészt én nagyon élveztem a tandemszopit, másrészt egyszerűbb volt, mint bármi más lehetett volna.

Kérdező: Nem lehet, hogy apa intézze az esti altatást, meseolvasást?

Első voltam.

Az én kisfiam is nagyon cicifüggő volt, egészen az elválasztásig éjjel is ébredt többször, és csak cicin aludt vissza (igaz nagyon hamar), és este és napközben is csak azon aludt el. Plusz még napközben is többször kérte. 2 év 3 hónapig szoptattam, de mikor megfogant a kistesó, féltem, nehogy baj legyen, és elhatároztam, hogy elválasztom.

Előtte én is mindennel próbálkoztam, de semmi rábeszélés nem jött be.

Aztán mondogatni kezdtem neki, hogy nemsokára meg fog romlani, és nem lesz finom. Grapefruittal akartam bekenni, mert az kesernyés, de éppen nem volt itthon, ezért egyik pillanatról a másikra hirtelen ötlettől vezérelve, jobb híján bekentem fokhagymával.

Reggel még cicizett, kb. egy óra múlva viszont már "sajnos megromlott". Megszagolta, majd fintorgott egyet, mondtam, hogy nyugodtan kóstolja meg, hogy nem finom, de nem akarta.

Simán elfogadta, egyszer sem sírt, hogy kéri, csak többször megkérdezte, hogy megromlott-e (még hetekkel később is néha megkérdezte, hogy rossz-e, de közben vigyorgott mindig).

Mondtam, hogy már nem jó, bele is nyugodott.

Aznap nem aludt délután mert egész nap programunk volt, este kis nyűglődéssel elaludt.

Utána tovább tartott az elalvás,nyűglődött előtte, de sosem sírt érte.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen el fogja fogadni a helyzetet, hogy sírás nélkül megússzuk, nagyon féltem tőle, hogy meg fogja viselni!

De ha nálatok a pici még szopizik, akkor ez sajna nem kivitelezhető :(.

Sok sikert és kitartást kívánok hozzá, tudom milyen rossz, de ez néha az anyát tényleg jobban megviseli mint a gyereket (sosem hittem volna, hogy egyszer leírom ezt a mondatot :) ).