Ha nagyon utána olvastam, és elméletben már tudom hogyan kell szoptatni, akkor fog menni gyakorlatban is? Merthogy állítólag a helyes technika a lényeg.

én is mindent a világon, de amikor a kezembe adták a kisfiamat, hogy tessék megszoptatni azt se tudtam mit tegyek

az elején fekve próbálkoztunk, aztán amikor végre a kórházból hazajöttünk, kényelmesen elhelyezkedtem a fotelben, szopipárna és úgy ment mintha világéletemben ezt csináltam volna

szóval 2-3 elbénázott nap után jön rá az ember a dolog lényegére

Hát most lehet, hogy nagyon le fogtok pontozni, de azért elmondom a véleményemet.

Én is mindent elolvastam, és meg sem fordult a fejemben, hogy van olyan opció, hogy valamiért nem megy majd.

Hidd el kedves kérdező nem ijesztegetni akarlak, csak fel vagyok háborodva azon, hogy napjainkban mindenhol azt súlykolják az anyukákba, hogy fogyatékos az aki nem tud szoptatni valamilyen oknál fogva. Nem azokról beszélek akik nem akarnak. Sőt a tápszert mint valami mérget még meg sem említik az anyukáknak lehetséges táplálékként a kicsiknek.

Tapasztalatom: szülés után semmi tejem nem volt kb 5 napig - sima szülés komplikációk nélkül. Szegény kicsim csak szívta a mellemet,ami ennek következtében totálisan kisebesedett, a gyerek pedig éhségében együtt sírt velem, nem gyarapodott. Önhatalmúan egy ismerős anyukától kértem tápit, amikor egy vasárnapon már nem bírtam tovább cérnával. A mellem eltályogosodott a sok seb okozta fertőzések miatt, ezért az egy hónapos babám a műtétet követő napokban csak tápszeren élt.

Most öt hónapos és csak szopizik, a nulláról jöttünk vissza.

Helyes technika? - van ilyen, de sok egyéb körülmény is döntő lehet.

Én nem engednék haza a kórházból egy kismamát sem tápszer nélkül, még akkor sem ha az enyém extrém eset, és a legtöbb anyuka amúgy képes szoptatni. Viszont senkinek nem kívánom azt az érzést amik hullámoztak bennem a tátogó kisfiamat nézve.

Bocs, hogy így kifakadtam, de nagyon problémásnak találom ezt az elvakult szoptatási kultuszt amely ma körbelengi a kismamákat.

Kívánok neked sok tejcit és jól szopizó cuppogó kisbabát!:)

egy szoptatáspárti,és szoptató anyuka

Igen,én is így jártam,kisebesedett a mellem.én elkövettem azt a hibát,hogy elkezdtem mellbimbóvédővel szoptatni.Ez volt a baj.mert elkezdett apadni a tejem,valahogy a baba se úgy szívta mint a sima mellet,és ahogy apadt,már sokszor csak a levegőt szívta a cumiból.Persze visszaakartam én rakni a mellemre,hogy szívja,de ekkor már azt csak úgy simán nem vette el.Jött a fejés,haszontalanul.Nekem anno lehet,hogy jól jött volna egy-két tanács.

Ez 3 hónap leforgása alatt ment végbe.

Ha az lenne, hogy csak úgy engednek ki a kórházból, hogy adják a kezedbe a tápszeres receptet, akkor én azt is kötelezően előírnám, hogy minden kh-ban legyen kötelező szoptatási tanácsadás, nemcsak a szülést követően, hanem már a terhesgondozás alatt is.

Mert igen, sok eset van, amikor szükséges a tápszer. Nem méreg, de tényleg minden szempontból kevesebb, mint az anyatej. De aki azt hiszi a szopisokról, hogy kizárják a tápszert, téved. Azért emelik fel a hangjukat ellene, mert gyakran indokolatlanul(!!!) adják és közben alig tesznek valamit a szoptatás visszaállításáért (tisztelet a kivételnek!).

Bocsánat az offért, csak ez mindig előkerül és néha muszáj leírni.

Ha az elméletet ismered, látod/érted az összefüggéseket, akkor nagyon sokat tettél azért, hogy sikerüljön. Ennél többet nem is lehet. De hogy valóban sikerülni fog-e, az csak akkor derül majd ki. Sok váratlan helyzet közbejöhet, amire nem lehet eléggé felkészülni. De a problémák kockázatát mindenképp csökkented.

Annyit még azért javasolnék, hogyha így elméletben képezed magad, akkor ne csak a konkrét szoptatási technikára koncentrálj (testhelyzet, tejserkentés, korai problémák stb.) hanem az egész folyamatot, a fizikai, lelki és szellemi összefüggéseket próbáld meg megérteni. Szerintem nem konkrétan a technikán múlik a sikeresség (= a szoptatás minél tovább tartson), hanem azon, mennyire érted meg, mi miért és hogyan történik.