Tonkretesz a szoptatas?!
Eloszor is nem kerek a lekezelo "igy jartal" valaszokbol. Ostorozom magam igy is elegge. A lanyom 19 honapos. Az elejen nagyon meg kellett szenvednem a tejert majdnem 5 honapos koraig hol volt tejem, hol nem. Hallgattam a sok "okos" tanacsra, akar 2 orankent szoptattam, magunk melle vettem, mindent betartottam. Fel eves korara olyan cici fuggo lett, hogy lehetetlen leszoktatni. Csak velem alszik el a mellemmel a szajaban, ejszaka is tobbszor keri, csak nyammog rajta nem eszik. Honapokkal ezelott errol is kiirtam egy kerdest akkor is megnyugtattak, ugyanolyan mintha cumizna. Most viszont elegem lett. Banom hogy az egeszbe belekezdtem, inkabb adnek tapszert, visszakaphatnam a testem. Gyulolok szoptatni, faj, kenyelmetlen.
Nem lehet fokozatosan leszoktatni, ha meg egyik naprol a masikra elveszem uvolt egesz ejjel.
A sok szoptatostol kerdem, mi van ha visszafele sul el a dolog??? Errol miert hallgat mindenki???
válasza: válasza:
válasza:Elso: azert faj, mert mar nagy, foga van, forgolodik kozben, o sincs kenyelmesen az olemben.
Masodik: tudom, most mar tudom hogy elcsesztem, de a legnagyobb mentsegem az, hogy mindenhonnan azt kaptam vissza, hogy jol csinalod, igy kell ezt, majd ritkulnak a szoptatasok, majd rendeset eszik, majd ha elindult stb stb. Ugy gondoltam hogy a legjobbat adom neki, de valahol valakinek (mar pedig nem egy szoptatasi tanacsadoval beszeltem) azt kellett volna mondania: allj, ez igy nem normalis.
Es faj es haragszom magamra, hogy most a kislanyom fog "szenvedni" az en okorsegem miatt. (Amugy azt a kerdest nem en irtam ki)
válasza:Nàlunk is ugyanez van mègsem nyàvogok mert ez a legjobb neki!!
Majd leszokik mikor màr megèrti.
Nem kell neki szenvedni...ne vedd el tőle ès kèsz. Ne legyèl önző!!
Tudod az anyasàg ezzel jàr, ÀLDOZATOKKAL!!! Egy kis fàjdalom ès kènyelmetlensèg.....te hogy szültèl??
válasza:Nem adtak neked rossz tanácsot, és nem is csináltál semmit rosszul. A kislányodnak abban az életszakaszban arra volt szüksége, és te azt adtad meg neki.
Most változott a helyzet, változtatni kell a szokásaitokon is. Azt írod, hogy erről mindenki hallgat, hogy rosszul sül el. Az én kislányom két éves múlt, még szopik, naponta többször, főként az altatással, ébredéssel. Nyár végéig fogom leszoktatni, mert szeptembertől megyek dolgozni. Tudom, hogy ez pár nap nehézséggel jár, de azt tartom szem előtt, hogy milyen sokáig jót tettem neki ezzel.
A gyerekeknek születésüktől, sőt már előtte az anyaméhben is fontos szükségletük a szopás. A legtöbb kisgyereket szülői akarattal választják el a cicitől, cumitól, cumisüvegtől, ami néhány keserves nappal jár. Ha korábban cumira szoktatod, akkor annak megvonásakor élnéd át ugyanezt a helyzetet. Akkor azon ostoroznád magad, hogy miért adtál neki cumit.
Még egy. Esetleg nem nyomaszt valami más is? Az írásodból úgy tűnik, hogy elég feszült vagy.
válasza:Na de jó. Ezt örömmel olvashatják most a szoptatás-ellenesek, meg, akik "idegenkednek" tőle, és terhesen előre is azon agyalnak, hogy lehet, nem szoptatnak majd.
Nem is kell szoptatni, az egy irtózatosan fájdalmas, undorító, meg mostmár gyerek-elkényeztető dolog is. PFF
16 hónapig szoptattam, sokat, igény szerint. 1 éves kora körül szépen nagyon fokozatosan elkezdtem elterelni a figyelmét róla, amikor már egészen fáradt volt, akkor fektettem le, először nappali alvás előtt szopit vettem el tőle, aztán az estit és 16 hónapos korára elhagyta ő mag az éjjelit.
Én nem vagyok a szoptatás ellen, de tuti nem hagytam volna másfél éves koráig agyba-főbe cicizni.
Úgyhogy ezt te cseszted el valahol.
"A sok szoptatostol kerdem, mi van ha visszafele sul el a dolog?" - igen, sok szoptatás abból a célból, hogy megjöjjön rendesen a tejed, az első hónapokban, nem 1 éves kora felett!
válasza:Hú, elnézést kérek mindenkitől, kicsit kibuktam. Azóta felhívtam anyumat, kicsit higgadtabban megpróbálom leírni a problémámat.
Tehát, külföldön élünk, itt szültem. Nem igazán volt segítség a szoptatósoknak, úgyhogy a kórházban elcsesztem a mellem. (De akár az én számlámra is lehet írni, hogy nem tájékozódtam jobban szülés előtt) Iszonyúan kisebesedett, két hét múlva mikor meglátta a szoptatási tanácsadó, szó szerint elsápadt.
Nekem nem kell beszélni a kényelmetlenségről, 5 hónapos koráig megszenvedtem, hogy csak anyatejes legyen.Nem adtam se teát, se vizet. Szoptatási tanácsadóval folyamatos kapcsolatban voltunk, bármi kérdésem, aggodalmam volt elsimította azzal, hogy normális. Itt is tájékozódtam, itt is ugyanazok a válaszok jöttek.
Egy éves korára éreztem, hogy azért ez még se olyan jó, hogy napközben is és ete is csak a mellemmel tud elaludni, éjjel pedig többször is felkel. Magam mellé vettem, apával azt beszéltük meg, úgy talán egyszerűbb. Egyszerűbb lett annyiban, hogy nem kellett felkelnem hozzá.
A kérdésemnél nagyon kibuktam, igazából nem bántam meg, hogy szoptatok, mert adódott nem egy kellemes perc is természetesen, hiszen emiatt is küzdöttem tovább, mert láttam, hogy számára ez a legjobb.
Igazából arra gondoltam, hogy sehol nem találtam arra utalást, hogy könnyen át lehet esni a ló túl oldalára, és hogyan NE vigyük túlzásba.
És tényleg csak ennyi a bajom, fáradt vagyok, fáj a testem (főleg a mellem), és nem érzem, hogy én vagyok ura a testemnek. De az vesse rám az első követ, aki soha nem borult ki anyaként. Még egyszer elnézést a kérdés stílusáért, kicsit elborult a fejem.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!